Egy interjúban a Bloomberg News gazdasági hírügynökséggel Kaag elmondta, hogy Hollandiának a következő tíz évben – mint a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőrének – a high-tech munkahelyek felé kell elmozdulnia. Szerinte több helyre van szükség az új lakóingatlanok építéséhez is.
Hollandia tavaly mintegy százmilliárd euró értékű mezőgazdasági exportot regisztrált a Wageningeni Egyetem becslése szerint. Az állatállomány és a műtrágya jelentős nitrogénkibocsátási források, és Hollandiában már most túllépik az Európai Unió által megszabott határértékeket.
„A jelenlegi lehetőségeinkben a nitrogén, a CO2-kibocsátás és a helyhiány miatt falnak ütközünk” – mondta Kaag a Bloomberg News-nak. A közgazdászok előrejelzése szerint az idei termelési növekedés 4,4%-ra lassul, jövőre pedig kevesebb mint fél százalékos lesz, miközben Hollandia tavaly még a koronavírus-járvány utáni öt százalékos gazdasági kilábalást mutatta.
A holland kormány mezőgazdasági átalakulást kíván végrehajtani a kibocsátás 2030-ra történő felére csökkentése érdekében, és ezerével tervezi a gazdák kivásárlását. Ez nyolc év alatt az állatállomány egyharmados csökkenéséhez vezethet.
„Világosan azon dolgozunk, hogy fenntartsunk egy olyan befektetési környezetet, amely vonzó a legkülönfélébb vállalatok számára” – mondta. „Ugyanakkor nagyon nehéz döntéseket kell meghoznunk, és ezt úgy kell tennünk, hogy az emberek többsége ne csak megértse, hanem támogassa is, mert tudják, hogy nem vállalhatunk klímaválság-kezelési adósságot.”