A koalíció, melyben többek között az ANWB, a Világ Természetvédelmi Alap (WNF), a Scouting Nederland és a Natuurmonumenten szerepelnek, ezt a követelést egy csütörtökön Nijmegenben a politikának átadott kiáltványban fogalmazta meg.
Úgy vélik, hogy a folyók mentén elegendő hely áll rendelkezésre még több természet számára. A koalíció felhívja a települési önkormányzatokat, tartományokat és vízügyi testületeket, hogy lépjenek együttműködésre a gazdákkal a kiterjedt legelők, bozótosok és cserjések kezelésében.
Lehetséges együttműködés a folyók és a természet kezelése terén is. A jelenlegi visszafogott árvízvédelmi intézkedések a természet rovására mennek, és nem vezetnek a szükséges természethelyreállításhoz. A WNF még egy új „jogi zár” kialakulásától is óvja Hollandiát, hasonlóan a nitrogénkrízishez.
„Élő folyók kiáltványukkal” a tizenhárom szervezet arra törekszik, hogy az Integrált Folyókezelésben (IRM) javulásokat érjen el, amely a készülő új Környezetvédelmi Törvény része. Ezeket a terveket már 2019 óta készítik elő.
A holland folyók menti árterek több mint fele mezőgazdasági, ipari és homokkitermelési célokra van használatban. A Világ Természetvédelmi Alap szerint legalább 30 000 hektár új folyó menti természetnek kellene létrejönnie a 68 000 hektáros teljes területből, amely a Maas, a Rajna, a Waal, az IJssel és a Biesbosch gátjai között található.
A mezőgazdasági természetvédelmi egyesületekkel és gazdákkal való összefogás természetesebb folyórendszert és változatosabb, vonzóbb tájat eredményezhet. Ezt a törekvést példaként a Collectief Rivierenland is említi, amelyhez néhány száz gazda tartozik a Maas és a Waal ártereiben.