Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szűk többséggel elfogadott néhány fontos javaslatot, amelyek biztosítani hivatottak az EU klímacéljainak és az ENSZ éghajlatváltozási egyezményének teljesítését.
Frans Timmermans európai bizottsági tag klímatörvényei azt célozzák, hogy az EU legkésőbb 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a CO2-kibocsátást.
Az új uniós törvények alapján az agrárgazdálkodás és a legelők, illetve szántóföldek használata néhány éven belül egyre inkább az európai klímavédelmi kritériumok hatálya alá kerül. Az új európai energiapolitikák (amelyek szabadulni szeretnének az orosz olajtól és gáztól, csökkentik a fosszilis energia használatát, növelik a napenergia, szélerőművek és biogáz részarányát) szintén egyre nagyobb hatással lesznek az agrárszektorra.
A környezetvédelmi bizottság többek között elfogadta az importált termékek CO2-kibocsátására kivetett új CBAM-adót is. Ennek következtében az EU-n kívüli országokból származó műtrágya import is drágább lesz. A környezetvédelmi bizottság szűk többséggel elfogadta a holland főtárgyaló, Mohammed Chahim (PvdA) javaslatait.
Ugyanakkor egy olyan javaslat, amely az agrárországok részére fejlesztés alatt álló "szén-dioxid-megkötő" mérési technikákat elválasztotta volna a legújabb mérési módszerektől, amelyek a különféle 'földhasználati' tárolókapacitásokat mérik, nem kapott többséget a bizottságban. Ez az intézkedés kizárta volna a gazdálkodókat az EU-erdősítési és sövénytelepítési támogatási lehetőségeiből.
Valójában az EU kiterjeszti a meglévő kibocsátás-kereskedelmi rendszert (ETS) a világ többi részére is, ami egy intézkedés az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csökkentésére. Az alumínium-, acél-, cement-, műtrágya- és villamosenergia-szektorok hamarosan szintén ennek a mechanizmusnak a részévé válnak.
Azok a kibocsátási jogok, amelyeket az európai ipar jelenleg ingyen kap, gyorsabb ütemben kerülnek kivonásra. Chahim javaslatára ide tartozik majd a vegyipar is.
A környezetvédelmi bizottság egyetértett azzal a javaslattal is, hogy 2035-től csak emissziómentes autók kerülhessenek forgalomba. A holland európai parlamenti képviselő, Jan Huitema (VVD) volt az egyik előkészítő tárgyaló ezen az ügyön. A javaslat szigorú célokat állapít meg az autógyártók számára az új eladott járművek átlagos kibocsátásának csökkentésére.
Az európai zöldpártiak azt szerették volna, hogy a szennyező (benzines) belső égésű motorokat 2030-ra teljesen kivonják a forgalomból, amint azt a holland kormány is szeretné. Ez azonban lehetetlennek bizonyult, mert sok olyan EP-képviselő, akik autógyártó országokból származnak (például Németország, Spanyolország és Olaszország), hevesen ellenezték ezt.
A zöldek, a szociáldemokrata S&D, a liberális Renew és az Egységes Baloldal képviselői a környezetvédelmi bizottságban támogatták az emissziók gyorsabb csökkentését célzó szigorításokat. Az azonban még kérdéses, hogy ezek a vállaltabb javaslatok megkapják-e az abszolút többséget a teljes parlamenti ülésen (a következő hónapban). Várható továbbá, hogy az EU-tagállamok ellenállnak a szigorított részeknek.