A tanulmány elismeri, hogy a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok előnyösek az élelmiszertermelés stabilitása szempontjából, ám hosszú távon veszélyeztetik a diverzitást és a talajminőséget.
A termelést és felhasználást egyaránt ösztönző tényezőkről szóló tanulmányt tavaly jelentették be, a globális gabonaellátás megbomlására reagálva. Korábban az Európai Bizottság ellenállt a Green Deal és a „termelőtől a fogyasztóig” politikák halasztását kérő felhívásoknak, ugyanis az élelmiszerellátás nincs veszélyben.
A ezen a héten közzétett tanulmány több tucat olyan tényezőre („vezérlők”) fókuszál, amelyek a kutatók szerint hatással vannak a globális élelmiszerellátásra. A jelentés röviddel azután jelenik meg, hogy az EU mezőgazdasági miniszterei ismét további kutatást kértek, mert nem voltak elégedettek a korábbi vizsgálatok eredményeivel.
A most megjelent tanulmány egy lábjegyzetben megemlíti, hogy ez a jelentés nem helyettesíti a korábbi jelentéseket.
A munkadokumentum továbbá hangsúlyozza, hogy ha az élelmiszer szűkösebbé válik, növekszik a talaj termőképességére, a klímára, a biodiverzitásra és a vízellátásra nehezedő nyomás. Ha a környezeti és klímaválságot nem kezelik gyorsan, ellátási problémák léphetnek fel, emeli ki az Európai Bizottság. A tétlenség költsége végül nagyobb, mint az élelmiszerlánc zöldítése.
Az EU-bizottság rámutat egy 2030-ra várható 9 milliárd eurós mezőgazdasági veszteségre csupán a szárazság következtében. Politikai változtatások nélkül 2030-ra az szántóföldi hozamok 4,5 százalékkal csökkennek. Megfelelő környezeti és éghajlatvédelmi intézkedések esetén a hozamcsökkenés 2030-ban csak 2,4 százalékos lesz, áll a kutatásban.
A veszélyes növényvédő szerek használatának csökkentése fontos lenne a biodiverzitás megőrzéséhez és a rovarok védelméhez. Az Európai Bizottság szerint ez lehetséges anélkül, hogy a jövedelem csökkenne. Ehhez azonban alternatív hatóanyagoknak kell rendelkezésre állniuk, és új genomikai technikákkal rezisztens fajtákat kell piacra vezetni.