Az Európai Unió tervezett többéves költségvetése miatt néhány EU-ország évente milliárd eurókkal többet kell, hogy befizessen, miközben sok más ország jelentősen több brüsszeli támogatást kap majd. Ezt a brit üzleti napilap, a Financial Times német számításaira hivatkozva közölte az EU hosszú távú költségvetési előrejelzéseiről.
Az Európai Bizottság még nem tette közzé a konkrét összegeket, mivel a többéves költségvetés még egyeztetés és tárgyalás tárgya. Az EU-költségvetések mértékéről nemcsak a pénzügyminiszterek vagy kormányfők döntenek, hanem az Európai Bizottság és az Európai Parlament is. Ezen felül a nemzeti parlamentek is beleszólnak az éves EU-s befizetésekbe. Már az is kiderült, hogy a háttérben nagy nézeteltérések vannak.
A német számításokból világosan kiderül, hogy nagymérvű pénzügyi átrendeződésekre lesz szükség ahhoz, hogy minden új politika iránti igényt és kívánságot ki lehessen elégíteni. Ezzel kapcsolatban nagy viták alakultak ki arról, hogy mennyivel emelkedhet a költségvetés, vagy hogy a kiadásokat az elmúlt évek jelenlegi szintjén kellene-e tartani. Nemcsak azt kell rendezni, hogy a brexit után megszűnő brit befizetést a megmaradt 27 uniós tagország számolja el, hanem az új klímapolitikát ("green deal") és az új, Ursula Von der Leyen vezette Bizottság egyéb elképzeléseit is.
Ezen felül az Európai Bizottság vélhetően javaslatot tett arra, hogy szüntessék meg azokat a kedvezményeket, amelyeket néhány EU-ország az elmúlt években követelt meg. Ennek következtében a német számítások szerint a hollandok éves nettó befizetése az 5 milliárd euróról 7,5 milliárd euróra nőne, a kapott támogatások levonása után. Németország, mint a legnagyobb nettó befizető, még jelentősebb növekedéssel, 15-ről 33 milliárd euróra kellene, hogy megemelje befizetését. Franciaország jelenleg 7,5 milliárd eurót fizet nettóban az EU-nak, és ez csupán 10 milliárd euróra nőne, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Franciaország jelentős mezőgazdasági támogatásokat kap.
Az éves befizetések átrendeződése részben az Európai Bizottság azon javaslatának eredménye, hogy az EU éves költségvetését emeljék 1,1 százalékra az Európai Unióban megkeresett összjövedelemhez képest. Az Európai Parlament még ennél is nagyobb növekedést szeretne elérni.
A holland kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Hollandia bruttó 13 milliárd euróra növelje befizetését, részben azért, mert a növekedés jelentős része az eddigi, jelenleg 1,5 milliárd eurós holland kedvezmény eltörléséből adódik. Brüsszel meg akar szabadulni a nettó befizetőknek járó bruttó befizetésükből adott kedvezményektől.
Ugyanakkor Svédország, Ausztria és Dánia is jelentősen többet fog fizetni a bizottság számításai szerint. Németország és Hollandia mellett ezek az országok alkotnak egy csoportot, amely a növekedést szeretné meggátolni, és az összes EU-tagország jövedelmének maximálisan 1 százalékát kívánja kifizetni Brüsszelnek. A többi 22 EU-tagország azonban általában támogatja az emelést, mivel az nekik előnyös. Így például Lengyelország most nettó 10 milliárd eurós uniós támogatást kap, amely 2027-re 12 milliárd euróra nőne.