Az Európai Unión belüli 'francia-német tengely' irányadó kompromisszumot kötött az új koronavírus-megaalap finanszírozásáról. Ezzel egy fontos akadály is elhárult az EU 2021-2027 közötti új többéves költségvetése előtt.
Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár megállapodtak egy 500 milliárd eurós európai támogatási alapban, amely az Európai Unió feladatkörének átértékelése része kell legyen. A legjellemzőbb, hogy szinte egyik EU-tagállam sem kap pontosan annyit, amennyit szeretne, illetve a legtöbb országnak el kell fogadnia olyan elemeket, amiket eddig nem vállaltak be.
Továbbá Macron és Merkel elkerülik a vitatott kérdést, hogy az új koronavírus-alap kifizetései feltétel nélküli ajándékok vagy támogatások-e, vagy inkább feltételes támogatások és hitelek. Nem jelzik azt sem, hogy melyik ország mennyit kaphat vagy mennyit kell majd befizetnie.
Az elmúlt héten a dél-európai országok, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Portugália és Ciprus kormányfői egyértelműen kijelentették: az EU-nak minél hamarabb elő kell állnia a 1,5 milliárd eurós helyreállítási alap tervével, amely háromszorosa annak, amit jelenleg tárgyalnak. Tehát nem kapják meg, amit kértek, és várniuk kell, hogy mennyit kell majd visszafizetniük.
A dél-európai kérés hűvös fogadtatásban részesült az észak-európai „erős gazdaságok”, például Hollandia, Németország, Ausztria, Dánia és Finnország részéről. Ők túl nagynak tartják az 1,5 milliárd eurót, elleneznek mindenfajta ajándékozást, inkább kölcsönöket preferálnak, és szeptembert még korainak tartják. Ugyanakkor Merkel kancellár már múlt héten elismerte, hogy Németországnak ezután többet kell majd befizetnie az EU-nak.
„A cél az, hogy Európa erősebben és szolidárisabban kerüljön ki a válságból” – mondta Merkel. „Erre szolgál ez a pénz. Ez a rendkívüli egyszeri erőfeszítés azért van, hogy a legsúlyosabban érintett országokat támogassa.”
Az 500 milliárd euró hitelként kerül felvételre az európai tőkepiacon (a kamat jelenleg alacsony), és a 27 EU-tagállam mindegyikének egy (még meg nem nevezett) részen garanciát kell vállalnia. Macron és Merkel szerint növelni kell az Európában megengedett adósságterhet.
Ezzel úgy tűnik, lépést tesznek az ún. „eurokötvények” kiadása felé, ami eddig Németország részéről nemet kapott. Emellett Macron és Merkel megnyitják az utat az EU-költségvetésben új bevételi források, azaz európai szintű új adók bevezetése előtt.
Az EU-s adók között elképzelhető az internetes nyereségadó, vagy egy behozatali CO2-klímaadó, egy környezetvédelmi adó az egyszer használatos műanyag palackokra, vagy egy európai kilométer-díj az autóhasználatért. A finanszírozási terv a két vezető szerint többek között Hollandia és Olaszország bevonásával született meg.
Merkel kancellár a most elért francia-német kompromisszumot „rövid távú tervként” jellemezte. A közép- és hosszú távú tervek még kidolgozásra várnak. Kérdéses továbbra is, hogy kik (mely országok) fogják végül visszafizetni vagy törleszteni az óriási adósságot, és hogy ez a jelenlegi EU-elosztási kulcsok szerint történik-e, vagy a legerősebb vállak viselik majd a legnagyobb terheket.
Ráadásul nincs megadva határidő, így akár az is előfordulhat, hogy az óriási adósság visszafizetés nélkül, mint „örökjáradékos kölcsön” kerül elismerésre. Macron szerint az európai szolidaritás fontos a válság leküzdésében.
Az így bemutatott pénzügyi kompromisszum nagy vonalakban illeszkedik a korábbi francia-német stratégiai jegyzethez („non-paper”) az Európai Unió jövőjéről, és a Párizs és Berlin által kívánt reformokhoz és modernizációkhoz. A britek Brexit-távozását arra használnák, hogy az EU-szervezetet és feladatokat alaposan felülvizsgálják. Ennek elindítását a 2020 végi francia EU-elnökség alatt tervezték, és lezárását a 2020 eleji német EU-elnökség alatt („Merkel búcsúbulija”).
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen örül a javaslatnak, amely „jogosan hangsúlyozza a megoldáshoz vezető út szükségességét, amelynek középpontjában az európai költségvetés áll”. Szerinte az javaslat „az irányba mutat”, amelyen a bizottság is dolgozik. Ez a javaslat, amely az átdolgozott EU-többéves költségvetésből (MFK) és a koronavírus-helyreállítási alapból áll, a következő szerdán kerül bemutatásra.
E két nagy pénzügyi ügy összekapcsolása nem jó hír a kelet-európai EU-tagállamoknak, amelyek erősen támaszkodnak a jelenlegi EU-s strukturális alapokra, vidéki fejlesztésekre, mezőgazdasági támogatásokra és más specifikus kifizetésekre.
Mivel az új EU-s klímapolitika („Zöld Megállapodás”) bekerül a többéves költségvetésbe, olyan kelet-európai országok, mint Lengyelország, Litvánia, Románia és Bulgária attól tartanak, hogy kedvelt támogatásaikat „átalakítják” Zöld Megállapodás alaptámogatásokká. Végül a 27 EU-tagállamnak mind jóvá kell hagynia a tervet, hogy végrehajtható legyen.