A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy véli, az eurózóna országainak elővigyázatossági intézkedéseket kell hozniuk arra az esetre, ha a gazdasági növekedés stagnálni kezdene. Ennek esélye megnőtt az ipari szektor, a kereskedelem problémái, valamint az Európai Központi Bank korlátozott pénzügyi eszközei miatt, amelyekkel élénkíthetnék a gazdaságot – közölte az IMF és az EKB negyedéves jelentéseikben.
A kereskedelem és az ipar gyengélkedése átterjedhet más ágazatokra is. Az IMF nemcsak a gazdasági visszaesés kockázatait látja, hanem alacsonyabb növekedést is vár: 1,2 helyett 1,3 százalékot. Az alacsonyabb növekedést főként a német gazdaság fennálló problémái okozzák. A németek az Egyesült Államok és Kína közötti hosszan tartó kereskedelmi háború, a Brexit, valamint a kínai gazdaság lassulása miatt szenvednek.
A holland és a német kormánynak ezért több pénzt kellene költenie a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Mivel a kamatlábak olyan alacsonyak, az IMF szerint az államoknak kell átvenniük a szerepet. Nem meglepő, hogy az IMF jelentése kifejezetten Hollandiára és Németországra összpontosít. A pénzügyi piacok már régóta nyomást gyakorolnak mindkét országra, hogy vegyenek fel kölcsönt és fektessenek be jelentősen. Hollandia államadóssága alacsony az EU-s országokhoz képest.
Promotion
„Hollandia a költségvetési többletével sokkal többet kellene, hogy fektessen be az infrastruktúrába, az oktatásba vagy az innovációba. Ha lazábban tartaná a költségvetési szíjat, Amszterdam ösztönözhetné a gazdasági növekedést” – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke már októberben, épp mielőtt új pozíciójában kinevezték volna.
Az Európai Bizottság „viharos” gazdasági időkre figyelmeztet a közeljövőben. Becsléseiben lefelé módosította az eurózóna növekedési előrejelzéseit 2019-re és a következő két évre. Valdis Dombrovskis alelnök szerint a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok, növekvő geopolitikai feszültségek, az ipar tartós gyengélkedése és a Brexit veszélyeztetik az európai gazdaságot.
Az Európai Bizottság már régóta aggódik az amerikai kereskedelempolitika és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének lehetséges következményei miatt. Hosszabb időszakra fenntartható, visszafogott gazdasági növekedés veszélye fenyeget az EU-ban – áll Brussels álláspontja. Idén az EU 1,1 százalékos átlagos növekedést vár az eurózóna országaitól, amely alacsonyabb az előző, 1,2 százalékos prognózisnál.
Valdis Dombrovskis eurobiztos intézkedéseket sürgetett a tagállamoktól. A nagy államadóssággal rendelkező országokat arra kérte, hogy csökkentsék azt, míg akik megengedhetik, használják ki a költségvetési lehetőségeiket. Az EU elégedett az eurózóna tovább csökkenő munkanélküliségi rátájával, amely jövőre átlagosan 7,4 százalékra csökken.