Az európai vezetők ígéretet tettek arra, hogy több milliárd eurót gyűjtenek be gyógyszerekre és a koronavírus világméretű elleni küzdelemre. Az EU vezetői május 4-én hétfőn egy online ígéretgyűjtő konferencián 7,5 milliárd eurót szeretnének összegyűjteni.
Az európai csúcspolitikusok elmondták, hogy támogatják a WHO közös fellépésre szóló felhívását, és bejelentették egy globális együttműködési platform elindítását a kutatás, az életmentő terápiás és diagnosztikai kezelések terén.
A német szövetségi kancellár, Angela Merkel továbbá számol azzal, hogy Németország hozzájárulását növelni kell az Európai Unió számára a koronavírus-válság miatt. Ezzel a nyilatkozattal Merkel megnyitja az utat egy új típusú európai adósságkezelés előtt, amely révén egy megaforrás jön létre a gazdasági korona-helyreállítás finanszírozására. A 27 uniós biztos hamarosan bemutatják az EU 2021–2027-es többéves költségvetésének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatukat, amely várhatóan egy újabb uniós csúcstalálkozóval egybeesik.
Egy ilyen átfogó európai költségvetési módosításról Merkel azt mondta, hogy „Németországnak sokkal több kötelezettséget kell vállalnia, mint amire eddig a tervekben számítottak”. Eddig Németországot a „takétos országok” közé sorolták, akárcsak Hollandiát és Ausztriát, amelyek azt támogatták, hogy több megszorítást vezessenek be.
Németország ezzel politikai mozgásteret biztosít a 27 uniós biztosnak európai adó bevezetésére vagy eurókölcsönök kibocsátására. Ezen a téren sok uniós tagállamban nagy tabutéma van eddig. Merkel szerint ezt az uniós költségvetésnövelést a koronavírus-válság utáni időszakban azért kell megtenni, hogy Európa továbbra is képes legyen beruházni, és ne váljon teljes mértékben nem uniós országoktól függővé.
Németország július 1-jétől fél évre átveszi az Európai Unió soros elnökségét. Ekkor az egészségügyi ügyek (korona-alap) és a klíma (Zöld Megállapodás) mellett más kérdések is napirendre kerülnek – mondta Merkel. Példaként említette a pénzügyi tranzakciókra kivetett adókat (európai internetadó), minimális adókulcsokat vagy a személyszállításra és légiközlekedésre vonatkozó közös kibocsátáskereskedelmet (repülőadó és CO2-díjak).
Ez a német álláspont enyhítése egy tavaly év végen kiszivárgott francia stratégiai dokumentumba („non-paper”) illeszkedik, amelyben azt vetették fel, hogy Németország 2020 őszén radikális javaslatokat tesz az „egész EU megrázására”, amelyek egész 2021-ben széleskörű vitára kerülnek, és amelyeket 2022 elején a francia elnökség alatt fejeznek be.
Brüsszeli uniós diplomaták szerint Hollandia jelezte, hogy hajlandó együttműködni (azaz hozzájárulni) a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás hatalmas Marshall-tervéhez, és így az EU 2021–2027-es többéves költségvetésének felülvizsgálatához (azaz növeléséhez). Ugyanakkor Hollandia szerint először tisztázni kell, hogy pontosan mi tartozik a kárenyhítési intézkedések körébe, és mi nem.
Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde figyelmeztette az európai politikusokat, hogy a koronavírus-járvány hatására az euróövezet bruttó hazai terméke akár 15 százalékkal is visszaeshet. Lagarde egy alapforgatókönyvben 9 százalékos jóléti csökkenésre számít.