Németország mégis hajlandó tovább tárgyalni az EU-tagállamokkal egy európai bankunió létrehozásáról és egy európai betétbiztosítási rendszer kidolgozásáról. Ez fontos német engedmény, mivel korábban a németek blokkolták az ilyen széles körű megtakarítási garanciákat. Berlin tart attól, hogy a pénzügyileg erős országoknak kellene gyakrabban és előbb segíteniük a gyenge országokon.
A német pénzügyminiszter, Olaf Scholz ezt a javaslatot egy véleménycikkben ismertette a Financial Times üzleti napilapban. A miniszter hangsúlyozza, hogy „nem kis lépés” egy német számára nyitottnak lenni egy európai megtakarítási garanciára. A javaslatot kétségtelenül ma megvitatja az eurózóna pénzügyminisztereivel is.
A német terv nagyjából az Európai Bizottság 2017-es korábbi javaslatának egy enyhített változata. Akkor ezt a tervet nem tudták továbbfejleszteni, mert a német bankok ellenálltak. Hollandiában sem mindenki támogatta ezeket a terveket.
A németek továbbra is sok feltételt szabnak, de az EU-s bankok hatékonyabb (többé-kevésbé kötelező) együttműködése már évek óta sok uniós döntéshozó kívánsága. Az is megkövetelt szemlélet, hogy a legjobb pénzügyi helyzetben lévő országok viseljék a legnagyobb terheket, sok politikus szájából elhangzik, de anyagilag egészséges országok még mindig ódzkodnak attól, hogy a számla nagy részét fizessék.
Először is Scholz szerint közös szabályokat kell kidolgozni arra az esetre, ha egy bank bajba kerül. Scholz úgy véli, hogy a bank problémáit először az érintett ország meglévő, nemzeti betétbiztosítási rendszereinek kell kezelniük. Csak ha ez nem elegendő, szabadna az európai garanciarendszert igénybe venni.
A Német Szövetségi Köztársaság nagy bankjai ezúttal pozitívan reagálnak. „Az intézkedés időzítése jól megválasztott” – mondta Martin Zielke, a Commerzbank elnöke. Véleménye szerint a közelgő Európai Bizottság-elnöknek, a német Ursula von der Leyennek köszönhető, hogy az vita újraindult és most mozgásba lendültek az események.
A holland pénzügyminiszter, Wopke Hoekstra örömmel fogadja Németország készségét egy európai betétbiztosítási rendszer felállítására. A rendszer létrehozása már 2015 vége óta napirenden van, de eddig főként Németország akadályozta. Berlin attól tart, hogy más országok banki hibás működése miatt kell majd fizetnie, különösen a korábbi görög válságra hivatkozva.
Németország és Hollandia számára egyaránt fontos, hogy a bankok először megtisztítsák saját mérlegüket és csökkentsék az „rossz hitelek” kockázatát a saját kormányaik segítségével. Hollandiában már régóta hangsúlyozzák, hogy az államkötvényeket nem szabad kockázatmentes befektetésként kezelni. Olaszországban, ahol sok bank vásárol saját kormányuk államkötvényeit, ez a kérdés rendkívül érzékeny.