A döntést fontos mérföldkőnek tekintik Brüsszel és az EU-tagállamok közötti hatáskörök elkülönítésében. Az ítélet megerősíti, hogy a szociálpolitika részben európai szinten alakítható, azonban a bérképzés alapvetően nemzeti hatáskör marad.
Az Európai Bíróság ítélete tisztázza az európai szociális szabályozás hatókörét. A bíróság megállapította, hogy az EU a minimálbérekről szóló irányelvével nem lépte túl hatáskörét, azonban két olyan rendelkezést eltörölt, amelyek túlzottan beavatkoztak a nemzeti bérképzésbe.
Az ügyet Dánia indította, Svédország támogatásával. Mindkét ország úgy véli, hogy a bértárgyalások a nemzeti hatáskörbe tartoznak, és az európai intézményeknek nem szabad ebbe beavatkozniuk. Panaszuk azokra a 2022-es irányelvekre irányult, amelyek az összes EU-tagállamban „megfelelő minimálbéreket” kívánnak biztosítani.
A bíróság részben Dánia javára döntött. A bírák két konkrét rendelkezést semmisítettek meg: egyiket, amely a minimálbérek kiszámításának és igazításának kritériumait állapította meg, valamint egy olyat, amely megtiltotta a bérek csökkentését automatikus indexálás esetén. A bíróság szerint mindkét szabály közvetlenül a bérek megállapítására vonatkozik – amely nemzeti hatáskör.
Az irányelv további részei változatlanul érvényben maradnak. Az EU-tagállamokat arra bíztatják, hogy támogassák a munkáltatók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalásokat, és biztosítsák, hogy a bérek hozzájáruljanak az elfogadható életszínvonalhoz. A bíróság hangsúlyozta, hogy ez nem minősül közvetlen beavatkozásnak a nemzeti rendszerekbe.
A két rendelkezés eltörlése azt jelenti, hogy az EU nem írhat elő egységes kritériumokat a minimálbérek összegére vonatkozóan. Az uniós országok nagyobb szabadságot tartanak meg arra, hogy maguk határozzák meg a bérek kiszámítását és igazítását, például indexálási rendszerek vagy kollektív szerződések révén.
Az automatikus bérindexálással rendelkező országok, mint Belgium és Luxemburg esetében ez azt jelenti, hogy ezek az országok maguk dönthetnek ezeknek a rendszereknek az alkalmazásáról. Ugyanakkor az irányelv általános célkitűzése megmarad: a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a béregyenlőtlenségek csökkentése az EU-n belül. A bíróság megállapította, hogy ez a cél összhangban áll az Unió társadalmi kohézió előmozdítására vonatkozó mandátumával.