Az Európai Parlament úgy véli, hogy az uniós kormányoknak végre határozottan fel kell lépniük az akadékoskodó Lengyelország és Magyarország ellen. Az Európai Parlament, valamint az (előző) Európai Bizottság több mint két évvel ezelőtt már kezdeményezte a súlyos szankciós intézkedést, az „7. cikkelyt” Varsó és Budapest ellen, azonban az uniós kormányok mindmáig megakadályozzák annak érvényesülését.
Az uniós országoknak sokkal határozottabban kell szorongatniuk a lengyel PiS-párt és a magyar Fidesz antieurópai kormányait, mivel ezek aláássák a jogállamot és a demokráciát – áll a javaslatban. Az Európai Parlament nagy többséggel (476 szavazat a 178 ellenében) csatlakozott csütörtökön ehhez a felhíváshoz.
Az (új) Európai Bizottság Von der Leyen vezetésével felszólítást kapott, hogy minden rendelkezésre álló eszközt használjon fel annak érdekében, hogy a két uniós országot megfékezze. A bizottság 2017 végén indított súlyos eljárást Lengyelország ellen. Ez az EU-szerződés legkeményebb, 7. cikk szerinti eljárása, amely akár a szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet az uniós miniszteri tanács ülésein. Az Európai Parlament egy évvel később ugyanezt az eljárást indította el Orbán Viktor miniszterelnök magyar kormánya ellen.
Az uniós országok sorozatos meghallgatásokat tartottak mindkét ország minisztereinek, de további lépéseket nem tettek. Sok európai parlamenti képviselő elégedetlenségét fejezte ki, mondván, hogy a helyzet romlott, és az 7. cikk nyilvánvalóan nem vált be. Véleményük szerint az EU hitelessége forog kockán.
Az Európai Néppárt (EVP) is támogatta a felhívást, amelynek tagja Orbán pártja, a Fidesz (bár felfüggesztett tagsággal). Az uniós országok jogállapotának éves vizsgálatára tett javaslat – amely szintén az Európai Parlament kívánsága volt – novemberben megbukott az uniós miniszteri tanácsban Magyarország és Lengyelország blokkolása miatt. Stef Blok külügyminiszter sajnálatát fejezte ki emiatt.
Éppen ezen a héten állapította meg az Európa Tanács tekintélyes Velencei Bizottsága, hogy a lengyel igazságügyi reformok az igazságszolgáltatást megfélemlítik, korlátozzák a bírák függetlenségét. Az új törvény szerint fegyelmi testület büntetheti meg a kormány kritikáját megfogalmazó bírákat.
Ezen túlmenően tegnap derült ki, hogy az Európai Unió Luxemburgban működő Bíróságának fő jogi tanácsadója rendkívül negatív véleményt fogalmazott meg a magyarországi idegenellenes törvényekkel kapcsolatban. Az a magyar szabályozás, amely megköveteli a társadalmi szervezetektől, hogy átláthatóan közöljék külföldi finanszírozásukat, összeegyeztethetetlen az európai joggal. A luxembourgi bírák általában követik az ilyen jogi véleményeket.
Az Európai Bizottság az 2017-es magyar törvényt bírálta fel az EU Bíróságán. A teljes átláthatóság a külföldről érkező adományok terén „megbélyegző hatással” bírhat, és ütközik a tőke szabad mozgásával, a magánélet védelmével és az egyesülési szabadsággal – áll a főügyész értékelésében.
A magyar szervezeteknek kötelező nyilvánosságra hozniuk a külföldi adományozók nevét, ha ezek az adományok meghaladják az mintegy 1500 eurót. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a magyarországi tagdíjakra. A miniszterelnök, Orbán Viktor konzervatív kormánya által hozott intézkedést egyesek George Soros filantróp ellen irányulónak tartják, akivel a Fidesz kormánypárt hadban áll.