Az Európai Bizottság felszólította az EU-tagállamokat, hogy hasznosítsák újra a kezelt városi szennyvizet a mezőgazdasági öntözésben. Az EU-ban évente már több mint 40 milliárd köbméter szennyvizet tisztítanak meg, ám az Európai Bizottság szerint mindössze körülbelül egymilliárd köbmétert hasznosítanak újra.
Olyan országok, mint Izrael, Szingapúr és Ausztrália már korszerűbb rendszerekkel irányítják a szennyvizet a gazdaságokhoz – Brüsszel pedig úgy véli, hogy néhány év múlva az EU-tagállamok hatmilliárd köbméter vizet tudnak újrahasznosítani.
Európa jelentős része idén ismét hosszan tartó aszály sújtotta, és a Bizottság arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás miatt körülbelül tíz év múlva a folyómedrek fele víz nélkül maradhat.
A tartós aszály, az alacsony vízállások és a kiszáradó csatornák, folyók miatt egyre több EU-tagországban vezetik be az öntözési tilalmakat a mező- és kertgazdaságban. Különösen a dél-európai országokban már kisebb termésre számítanak, olykor akár negyedével kevesebbre.
Az Európai Bizottság most útmutatót dolgozott ki az EU-tagállamok számára az esővíz, valamint a szennyvíztisztító telepek által megtisztított víz újrahasznosításáról.
Ebben nemcsak a még megengedhető szennyezettségi szintek kritériumai szerepelnek, hanem a mező- és kertgazdasági termékek kategorizálása is. Különösen azt veszik figyelembe, hogy a jövőbeni élelmiszerek mennyire vannak kitéve szennyeződésnek vagy fertőzésnek.
„Meg kell szüntetnünk a vízpazarlást, és hatékonyabban kell használnunk ezt az erőforrást, hogy alkalmazkodni tudjunk a változó éghajlathoz, és biztosítsuk mezőgazdasági ellátásunk stabilitását és fenntarthatóságát” – mondta Virginijus Sinkevicius, az EU környezetért, halászatért és óceánokért felelős biztosa.
Az új, a vízhasználattal kapcsolatos EU-rendelet 2023 júniusától lép hatályba, ám a bizottság azt szeretné, ha az EU-tagállamok gyorsan lépnének, és a kezelt vizet öntözésre irányítanák.