Az Európai Bizottság a következő években a megszokott EU-költségvetésből kevesebb pénzt kíván fordítani a közös agrárpolitikára, mint az elmúlt években. Ugyanakkor az EU-biztosok kevesebbet spórolnak, mint eredetileg tervezték, derül ki a szerdán bemutatott 2021–2027 közötti többéves költségvetésükből.
Kevesebbet takarítanak meg, mint amit a miniszterek és a kormányfők a legutóbbi csúcstalálkozókon javasoltak. Michel, az EU elnöke februárban 14 százalékos megszorítást szeretett volna a (már visszautasított) kompromisszumában. Most Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Wojciechowski agrárbiztos a megszorítást 9 százalékra kívánja mérsékelni. Legalábbis, ha a miniszterek és a kormányfők a következő hetekben elfogadják ezt az új finanszírozást.
Javaslatukkal a 27 uniós biztos visszavonul a 2018-ban bejelentett tervüktől, amely mintegy harminc százalékos megszorítást irányzott elő a struktúra- és vidékfejlesztési alapokban lévő mezőgazdasági költségvetés területén. Ezekre az alapokra jelenleg 90 milliárd euró áll rendelkezésre.
Promotion
Az új Európai Bizottságnak a következő években szüksége lesz ezekre az alapokra, hogy a mezőgazdaságot (különösen Kelet- és Közép-Európában) fenntarthatóbbá tegye a Zöld Megállapodás politikájának megfelelően. A rendszeres agrártámogatások egy részét át lehet alakítani a „hektáronkénti” támogatásról „jövedelemtámogatásra”, de a részletek még nem ismertek.
Az Európai Bizottság a csaknem tíz százalékos megszorítás ellenére is számos új politikát (Zöld Megállapodás, a termelőtől az asztalig, biodiverzitás és élelmiszerbiztonság) képes elindítani, mivel mintegy 45 milliárd euróval kiegészíteni a mezőgazdaságot a koronavírus-mentőcsomagból. Ezáltal a Bizottság elismeri, hogy az agrárágazat jogosult lehet támogatásra az uniós „gazdasági” 750 milliárd eurós korona-megadőlőből is.
Ugyanakkor a koronavírus-járványból származó pénz odaítélésének feltételei vannak; ezek nem üres csekkek. A tagállamoknak maguknak kell megtervezniük helyreállítási terveiket, de ezeknek meg kell felelniük az uniós prioritásoknak, mint például a klíma-politikának.
Az, hogy az Európai Bizottság kevesebb pénzt szán a közös agrárpolitikára a következő években, az LTO szerint ellentétes az uniós fenntarthatósági ambíciókkal. Az LTO ezt az uniós tervek és dokumentumok vizsgálata után állapította meg. A fenntarthatóság sikeréhez és az élelmiszerbiztonság védelméhez a mező- és kertgazdasági szervezet szerint további beruházásokra van szükség.
Az érdekképviselet ambiciózusnak nevezte a terveket, ugyanakkor a „széles körű európai fenntarthatósági ambíciókat” ellentmondásosnak tartja a „csökkenő KAP-költségvetéssel”. Nehéz megmagyarázni, hogy az Európai Bizottság többet kér, ugyanakkor strukturálisan kevesebbet kínál, áll az LTO véleményében.
A Belga Gazdák Szövetsége (Boerenbond) is különösen kritikus a javaslattal szemben. „Az agrárköltségvetés gyengült. A kozmetikai növekedések mögött továbbra is tátong egy tíz százalékos csökkentés. Az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság további fenntarthatósága plusz beruházásokat igényel” – mondta a Boerenbond. A szövetség alaposan tanulmányozta az Európai Bizottság új javaslatát, de nem elégedett az agrárterületre szánt összegekkel.
A belga mezőgazdasági szervezet rámutatott, hogy a koronavírus-járvány éppen azt világította meg, hogy az EU-n belüli élelmiszerbiztonság és elérhetőség nem magától értetődő. Ugyanakkor látják, hogy az ökológiai ambíciók emelkednek a mezőgazdaságban és kertészetben az európai biodiverzitási és „a termelőtől az asztalig” stratégiák bevezetésével.
Az új többéves költségvetés pozitív hatással van a vidékfejlesztési alapra – a KAP második pillérére –, amelyhez a megakoronavírus-alapból további 15 milliárd euró kerül. A második pillérre javasolt hozzárendelés most 90 milliárd euró, míg a termelőknek közvetlen támogatásként és a piaccal kapcsolatos kiadásokra szánt összeg, amelyek az első KAP-pillért alkotják, további 4 milliárd euróval növekednének, összesen 258 milliárd euróra.