Az éghajlatváltozás egyik legfontosabb aspektusa a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatás. Az Európai Bizottság egyik jelentése kiemeli, hogy az állattenyésztés az az ágazat, amely a leginkább érzékeny az éghajlatváltozás következményeire. Az ágazat előtt kihívások állnak, mint a változó időjárási minták, a vízellátás és az élelmiszerbiztonság.
Hollandiában is elismerik az éghajlatváltozás sürgősségét. Egy EU-jelentés szerint Hollandia az éghajlati katasztrófák egyik gócpontjává vált. Ez jelentős kihívások elé állítja Hollandiát a vízgazdálkodás, az árvízvédelem és a biodiverzitás megőrzése terén.
Ezeket a megállapításokat alátámasztja egy napjainkban készült elemzés az éghajlatváltozás kockázatairól Európában. A jelentés kiemeli az átfogó stratégiák szükségességét az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, beleértve az agrár rendszerek rezilienciájának növelését és a fenntartható gyakorlatokra való átállás felgyorsítását célzó intézkedéseket.
Wopke Hoekstra klímaügyi biztos a múlt héten kijelentette, hogy Európa még nem áll kellőképpen készen az éghajlatváltozás következményeire. Emiatt az Európai Bizottság új stratégiát készít elő arra, hogyan kezelhetőek jobban ezek a kihívások. Ez a stratégia várhatóan az európai társadalom ellenálló képességének erősítésére és az éghajlat-adaptáció terén az innováció ösztönzésére fog irányulni.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában Hoekstra védelmébe vette az EU azon terveit, hogy 2040-re a kibocsátást szinte teljesen megszüntessék (=klímasemleges). Minden gazdasági ágazatnak, így a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is hozzá kell járulnia. És nemcsak a gazdáknak és termelőknek, hanem a vásárlóknak és fogyasztóknak is (=ellátási lánc megközelítés).
Hoekstra azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság az Ursula von der Leyen elnök által vezetett Stratégiai Párbeszéd révén azt választja, hogy „mindenkivel előre egyeztet, feltéve, hogy világos, hogy végül cselekedni kell. Az éghajlatváltozás nem fog eltűnni. A tehetetlenség nem opció” – tette egyértelművé.
Azonban, hogy a mezőgazdaságnak pontosan mekkora részt kell vállalnia ebben, azt Brüsszel a következő Európai Parlamentre és az új Európai Bizottságra bízza; ők legkorábban 2025-ben kezdik meg a témával való foglalkozást.