Az új európai uniós mezőgazdasági biztos, Janusz Wojciechowski hangsúlyozta, hogy az új Európai Bizottság a biogazdálkodás népszerűsítésére fog összpontosítani. Emellett véleménye szerint a fiatal gazdák még nem kapnak elegendő támogatást ahhoz, hogy gazdálkodók maradjanak, és szembenézzenek a mezőgazdaság "nehezebb kihívásaival".
A lengyel biztos nemrégiben egy éves konferencián tartott beszédet az európai mezőgazdaság jövőjéről és kihívásairól. Wojciechowski egy „offenzív” tervvel szeretné jobban támogatni a biogazdálkodást, miközben csökkenteni kívánja az intenzív mezőgazdaságot, valamint a növényvédő szerek és műtrágyák használatát.
Ez illeszkedik az EU „A gazdától az asztalig” (Farm to Fork) stratégiájába, amely vizsgálni fogja, hogyan segítheti a biotermelés a mezőgazdasági-élelmiszeripari szektort fenntarthatóbbá válni. Az új Európai Bizottság támogatásokkal kívánja ösztönözni ezt, nem pedig büntetésekkel. A megújult közös agrárpolitika (KAP) segítségével is elő kell mozdítani a legjobb gyakorlatokat.
Promotion
Wojciechowski szerint az EU-ban több mint 12 millió hektár terület van biotermelésre használatban, mintegy 200 000 gazdaságban. Azonban a biotermékek termelése és fogyasztása jelentősen eltér az EU-tagállamok között, a biotermékek fogyasztása 10 százaléktól 0,5 százalékig terjed. Szerinte sok európai számára még mindig nehezen elérhető a biogazdálkodás, mert az árak túl magasak. Kiemelte, hogy a fogyasztás jelenti a legfőbb akadályt a biogazdálkodás fejlődése előtt Európában.
Az olcsó földhöz való hozzáférés hiányát az újgazdák számára a legnagyobb akadályként jelölték meg: az európai mezőgazdasági földterület több mint felét 55 évnél idősebb gazdálkodók kezelik, és majdnem egyharmadát 65 év felettiek. Ezzel szemben a teljes földterület mindössze 6 százaléka van 35 év alatti gazdálkodók birtokában.
Wojciechowski azt is szeretné csökkenteni, hogy meghosszabbodjanak az alapanyagok beszállításának távolságai. Csökkenteni kell a távolságot a gazdaság és a tányér között, valamint növelni az önellátást. Felhozta a vitatott példát az évente Amerikából behozott 36 millió tonna szójababra, amelyeket az EU-tagállamok is meg tudnának termelni.
Javaslataival a lengyel EU-biztos előrevetítette az új EU-s mezőgazdasági politikát, amely igazodni fog az uniós alelnök, Frans Timmermans Klímasemleges Zöld Megállapodásához. Az EU tíz éven belül szeretné megfelezni a légszennyezést, és harminc év alatt megállítani a globális felmelegedést.
Javaslatai között szerepel a légi- és tengeri közlekedés adóztatása, a közúti közlekedés drágítása, kétmilliárd fa ültetése az EU-ban, valamint egymillió tiszta elektromos autó töltőpont létesítése az utak mentén.
Timmermans javaslatai jelentős következményekkel járnak a nagy kiterjedésű holland élelmiszeriparra és mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági ágazat a holland gazdaság fontos része, de a hatalmas állatállomány miatt egyre inkább a legnagyobb ipari szennyezőként tekintenek rá, amely károsítja a talajt és a levegőt.
Egy holland televíziós műsorban az (holland) uniós biztos, Timmermans vasárnap kijelentette, hogy a mezőgazdasági iparnak „nagy szerepet kell vállalnia Európa fenntarthatóságában”. Az Európai Bizottság nem fogja megmondani Hollandiának, hogy a haszonállat-állományt fel kellene felezni. Hollandiának magának kell kitalálnia, hogyan csökkenti tovább a szén-dioxid-kibocsátást a mezőgazdaságban, együtt a gazdákkal. „Az intenzív mezőgazdaság már nem korszerű. Ugyanakkor szükségünk van a mezőgazdaságra. Nem élhetünk gazdák nélkül” – mondta Frans Timmermans, az uniós biztos.