Ilyen módon Írország például uniós bírságra számíthat, mert nem ültette át megfelelően a Víz Keretirányelvet nemzeti jogba. Más országok ellen pedig azért indultak eljárások, mert nem akadályozzák meg az invazív idegen növényfajok európai természetben való elterjedését.
A most indított jogi eljárások részben az új uniós közös agrárpolitikai és biodiverzitási szabályozások következményei, amelyeket a friss élelmiszer-stratégiában is alkalmaztak. Már a Zöld Megállapodás és a Klímapolitika előtt az EU meghatározta, hogy a tagállamoknak csökkenteniük kell a talajvízszennyezést.
Tavaly év végén az Európai Bizottság úgy döntött, hogy Hollandia fokozatosan megvonja a trágyakedvezményt, mert nem tett eleget a talajvíz nitrát szennyezése elleni fellépésben.
Az uniós környezetvédelmi politika uniós szinten kerül meghatározásra, de az ellenőrzést és végrehajtást a tagállamoknak kell végezniük. Korábban Németország kénytelen volt szigorúan korlátozni a trágyaszórást az uniós milliárdos bírságok fenyegetettsége miatt.
Bulgária, Görögország, Olaszország, Portugália és Lettország is kritikát kap, mert nem hajtják végre eléggé az uniós szabályokat. Az EU vízkeretirányelvének célja, hogy megvédje a felszíni vizeket a további leromlástól és szennyezéstől. Emellett előírja az ökoszisztémák és erőforrások védelmét és javítását. Az irányelv kimondja, hogy legkésőbb 2027-re minden víztestnek legalább jó állapotban kell lennie.
A Bizottság szerint Írország és az öt másik tagállam nem dolgozott ki cselekvési tervet az idegen eredetű növényfajok bejutásának és terjedésének korlátozására. Emellett Észtországnak intézkedéseket kell tennie Natura 2000 területeinek jobb kezelése és a Habitategység irányelv kötelezettségeinek teljesítése érdekében.
Bár több területen előrelépés történt számos uniós országban, a Bizottság szerint a most elmarasztalt országok nem rendezték maradéktalanul a korábban megfogalmazott európai kritikákat megfelelő cselekvési tervekkel.
Bulgáriának és Szlovákiának is büntetésre kell számítania, mert késlekednek energiafenntarthatósági uniós szabályok bevezetésével. Az Európai Bizottság mindkét országot az Európai Bíróság elé viszi, és „anyagi szankciókat követel”. A két állam egyetlen megújuló energiaforrásokra – például szél- és napenergia – vonatkozó uniós jogszabályt sem ültetett még át.
A 27 tagállam közül egyik sem vezette be időben az energiarendelet összes elemét, de Bulgária és Szlovákia a Bizottság szerint különösen problémás helyzetet teremt. Többszöri figyelmeztetés után az uniós végrehajtó testület most az európai bírósághoz fordul. A bíróság bírságokat és kötbéreket szabhat ki.