Az Európai Bizottság végleges jóváhagyást adott az első hét uniós ország stratégiai KAP-terveire: Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország.
Brüsszel ezeket az első jóváhagyásokat néhány nagy mezőgazdasági uniós ország esetében fontos lépésnek tartja az új közös agrárpolitika bevezetése felé, amely jövő évben kezdődik.
Az agrárkifizetésekre a 2023–2027-es időszakra 270 milliárd euró áll rendelkezésre. A jóváhagyott hét terv együttesen majdnem a felét teszi ki ennek (120 milliárd euró), amelyből több mint 34 milliárd kizárólag környezeti és éghajlati célokra van szánva.
Az új agrárpolitika részeként az uniós országok mostantól szabadon meghatározhatnak támogatásra jogosult intézkedéseket, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a fenntartható mezőgazdaság tíz uniós kritériumához. Ez azonban szerződésileg rögzítendő a nemzeti tervekben.
Janusz Wojciechowski uniós agrárbiztos elmondta, hogy a jóváhagyás egy kritikus pillanatban történt. Szerinte az európai mezőgazdaság nehéz helyzetben van: az orosz háború Ukrajnában és a nyári aszály jelentősen megemelték a termelési költségeket. Az európai gazdáknak hosszú távú perspektívára van szükségük, amely egyértelmű jogi és pénzügyi keretet foglal magában, hangsúlyozta Wojciechowski.
Ugyanakkor még nem tudta megmondani, milyen előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a többi húsz uniós tagállammal. Az öt terv, amelyet már júniusban jóváhagytak Brüsszelben, már ismert volt, az utolsó pillanatban érkezett még Olaszország és Írország is a jóváhagyottak közé. Az összes többi országról pedig már májustól/júniustól tudott volt, hogy nem fogják betartani a augusztus 1-jei határidőt, sem szeptemberben vagy októberben.
Több közép-európai ország túl későn kezdte meg a terveinek benyújtását, mivel valójában nem akarták, hogy az Európai Bizottság befolyással bírjon ezen ügyek felett.
A német tervekkel folytatott tárgyalások nagyrészt megrekedtek, mert a német lámpás-koalíció még nem egyezett meg az agrár- és állattenyésztési radikális modernizálásának finanszírozásáról. Emellett Németországban még folynak a viták az illetékességek regionális vagy országos szinten történő megosztásáról.
A holland nemzeti terv jóváhagyása késik, mert „összefonódik más ügyekkel”, amint ezt kifinomultan megfogalmazzák. Nem tisztázott, Brüsszel vagy Amszterdam köti-e össze a mezőgazdasági ügyeket. Bár hivatalosan sehol sem erősítették meg, egyértelmű, hogy a nagy mennyiségű holland trágya és nitrogén jelenti a legnagyobb akadályt Brüsszel mezőgazdasági osztálya számára.
Az EU nitrátbizottsága szeptember 15-én hoz döntést a holland kérésről, hogy meghosszabbítják a lazább trágyaszórási szabályokat. Várhatóan az Európai Bizottság ugyanezen szerdán vagy egy héttel később hozzák meg a végleges határozatot. Ezt aztán be kell építeni a 2023. január 1-jén hatályba lépő nemzeti terv megállapodásaiba.