Az Európai Bizottság nem akar 7,5 milliárd eurót kifizetni a nagyszabású koronavírus-helyreállítási alapból Magyarországnak, mert az ország nem tartja be az európai szabályokat és előírásokat. Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság ténylegesen alkalmazza az alkotmányos jogi bírságrendszert.
Múlt pénteken az Európai Parlament egy határozatban kijelentette, hogy Magyarország „már nem tekinthető demokráciának”. Tineke Strik európai parlamenti képviselő (GroenLinks) azt szeretné, ha más uniós alapokat, például a mezőgazdasági alapokat is visszatartanák, hogy nyomást gyakoroljanak Magyarországra. Strik hangsúlyozza, hogy a magyarországi mezőgazdasági alapokkal kapcsolatos visszaéléseket és csalásokat az elmúlt években már bizonyították.
A miniszterelnök, Orbán Viktor nacionalista magyar kormánya elleni EU-ellenes irányvonal évek óta ellentmondásokat szül az uniós körökben, ám eddig az európai kormányfők nem vetettek ki bírságokat.
Most azonban, hogy Magyarország elutasítja az EU országainak Ukrajna-párti és Oroszországgal szembeni álláspontját, Brüsszelnek is elege lett. Magyarország korábban ebben a hónapban úgy döntött, hogy több orosz olajat vásárol.
Az most visszatartott 7,5 milliárd euró mintegy a felét teszi ki a magyarországi pénzeknek az uniós, a helyreállítási alapban. Annak érdekében, hogy eloszlassa Brüsszel aggodalmait, Budapest szombaton – az utolsó pillanatban – bejelentette, hogy küzdeni kíván a korrupció ellen.
A következő héten az uniós kormányvezetőknek jóvá kell hagyniuk a kiszabott bírságot, Magyarországnak pedig hat hete van arra, hogy visszavonja álláspontját.
A konfliktus Magyarország, a blokk egyik legnagyobb nettó kedvezményezettje, és az EU között folyamatosan nőtt azóta, hogy Orbán Fidesz-pártja 2010-ben hatalomra került.
A legnagyobb kormánypártot azzal vádolják, hogy megalázza az ország demokratikus intézményeit, korlátozza a sajtószabadságot, csalással élt az uniós támogatásokkal és megsérti a kisebbségek jogait – amiket Budapest tagad.