Az európai politikusok és mezőgazdasági szervezetek óvatosan reagálnak az Európai Bizottság javaslataira, amelyek a vegyi anyagok mezőgazdasági és élelmiszerellátási célú felhasználásának felére csökkentését célozzák. Emellett 20 év után először lép életbe egy kötelező természeti helyreállítási törvény is, amely a zöldterületek pusztulásának megállítására irányul.
Norbert Lins (EPP), a Mezőgazdasági Bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a biztosok, Frans Timmermans, Virginius Sinkevicius és Stella Kyriakides figyelmen kívül hagyták tíz uniós ország kérését, mely a "farmtól az asztalig" szabályozások elhalasztását kérte.
Az Európai Parlament kereszténydemokrata képviselői is azt tartják, hogy előbb világosabb képet kell kapni a Zöld Megállapodás klímapolitikai tervének esetleges következményeiről.
Lins attól tart, hogy az intézkedések kevesebb élelmiszer termeléséhez vezetnek majd. A Német Gazdák Szövetsége hasonló állásfoglalást tett közzé. Az Európai Bizottság válaszul közölte, hogy számos tanulmány bizonyítja, hogy a gazdák képesek csökkenteni a növényvédő szerek használatát, illetve költséget takaríthatnak meg anélkül, hogy veszélyeztetnék a termés hozamát.
Frans Timmermans klímabiztos elmondta, hogy egyesek a háborút használják ürügyként a projekt bírálatára. Bas Eickhout, a Zöldek képviselője hasonlóan nyilatkozott: „Erős, nagyon sikeres lobbi indult, amely az ukrajnai háborút arra használja, hogy háttérbe szorítsa a környezetvédelmi szabályozásokat az élelmiszertermelés fokozása érdekében. Egy ellenálló európai mezőgazdasági ágazatot kell felépítenünk, amely nem a természettel szemben, hanem együtt működik vele.
Az európai mezőgazdasági ernyőszervezet, a Copa-Cogeca bírálta, hogy az uniós szabályokat nem jogilag kötelező irányelvként rögzítik az egyes tagállamokra vonatkozóan. Ehelyett egy uniós szintű "célérték" kerül megállapításra, melyet az egyes országok a mezőgazdasági ágazataikkal együtt kötelező nemzeti terveikben valósítanak meg.
A Copa-Cogeca szerint emiatt a pár év múlva várható eredmények is igen bizonytalanok. Emellett a szervezet szerint túl kevés pénzt szánnak erre a célra. Felmerül a félelem, hogy ez a közös agrárpolitika jelenlegi költségvetési forrásainak rovására megy majd.
Az holland európai parlamenti képviselő, Anja Hazekamp (PvdD) pozitívumként említette, "hogy az EU végre kitűzött célokat a növényvédő szerek használatának csökkentésére". Ugyanakkor felvetette a kérdést, vajon a szabályok biztosítják-e, hogy a nemzeti csökkentési célkitűzések valóban kevesebb vegyszerhasználathoz vezessenek-e.
A Partij voor de Dieren (Állatpárt) pozitívan értékeli a javasolt teljes tilalmat a növényvédő szerek használatára a természetvédelmi területeken és városi zónákban, mint például iskolai udvarok és parkok. "Felelőtlen dolog mezőgazdasági vegyszert permetezni olyan helyeken, ahol sok ember van jelen. Ezt nem szabadna megengedni. A teljes tilalom hozzájárul majd ahhoz, hogy az emberek és állatok kisebb mértékben legyenek kitéve veszélyes anyagoknak" – mondta Hazekamp.
„Ez nem a megfelelő időpont a növényvédőszer-csökkentésről és természet-helyreállításról szóló törvényjavaslatok számára” – közölte Annie Schreijer-Pierik, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának szóvivője a Kereszténydemokrata Néppárt (EPP-frakció) nevében. „Mivel a legnagyobb élelmiszerválság közepén vagyunk, az Európai Bizottságnak nem szabad olyan új jogszabályt bevezetnie, amely érzékenyen csökkentheti Európa élelmiszertermelését” – reagált a Bizottság javaslataira.
„A 'farmtól az asztalig' stratégia óta kereszténydemokrata EPP-frakciónk folyamatosan kérte az alapos hatáselemzést. Eddig azonban egyet sem láttunk” – ismételte meg korábbi felszólalását.

