Ez alapján úgy tűnik, hogy az EU-ban nem lesz meg a minősített többség sem a tilalomhoz, sem a használat továbbengedélyezéséhez. Mindkét döntéshez szükséges, hogy az EU-tagállamok legalább 55%-a, összesen az EU lakosságának 60%-át képviselve, támogassa az adott javaslatot. Korábban az is kiderült, hogy Belgium is tartózkodni fog a szavazástól, miközben már világos, hogy Németország és Ausztria mindenképpen ellene szavaznak. Franciaország, Málta és Luxemburg szintén nem támogatják az Európai Bizottság javaslatát.
Adema miniszter elmondta, hogy a tartózkodás választásával figyelembe vette a tudományos Ctgb-ajánlásokat (amelyek a glifozát használatát engedélyezik), valamint az országgyűlési indítványt, amely a használat betiltását kéri. Hozzátette, hogy a kormány megbízta a tudósokat új, kiegészítő kutatások végzésére az esetleges egészségügyi kockázatok, mint például a Parkinson-kór tekintetében.
A miniszter rámutatott arra is, hogy az európai és a holland eljárások egyaránt biztosítják, hogy a glifozát használatát azonnal meg lehessen tiltani, ha a közeljövőben kiderülne, hogy kockázatokkal jár.
Mivel pénteken Brüsszelben nem születik minősített döntés, a következő héten a Fellebbezési Bizottságban újraszavazás lesz. Ez várhatóan nem hoz más álláspontokat. Stella Kyriakides uniós biztos a múlt héten az Európai Parlamentben kijelentette, hogy a javaslatot legfeljebb egy-két apró részleten módosítaná csak.
Ha a fellebbezési bizottság után sem lesz meg a minősített többség, az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy saját döntést hozzon. Ez az előző, „ideiglenes” hosszabbításnál, öt évvel ezelőtt is megtörtént.
Csak abban az esetben, ha elegendő „minősített” ellenző szavazat érkezik, akkor a glifozát engedélye 12-18 hónapon belül lejár. Ezután a tagállamok már nem engedélyezhetnek ilyen hatóanyagot tartalmazó készítményeket.