Az ítélet hosszú ideje tartó vizsgálat után született meg a testvérek gazdaságában tapasztalt gyakorlatok miatt. A bíróság megállapította, hogy szándékosan és ismételten megsértették az állatjóléti törvényeket. Az egyik legmegdöbbentőbb eset az volt, amikor a kacsák szárnyát levágták, majd a megcsonkított állatokat ragadozóknak etették.
Nem ez volt az első eset, hogy a testvérek állatkínzás miatt összetűzésbe kerültek a hatóságokkal. Korábbi ügyekben is állatkínzással vádolták őket, amelyek ítélethez és bírsághoz vezettek. Ezúttal a bíró megtiltotta számukra, hogy valaha is állatokkal dolgozzanak.
Az ügy nagy felháborodást váltott ki Dániában. Az állatjóléti szervezetek üdvözölték az ítéletet, mint fontos jelzést arra, hogy az állattartóiparban előforduló visszaéléseket nem tűrik el. A dán politikában nemrégiben széles körű egyetértés született az állatjóléti törvény kiterjesztéséről és szigorításáról.
Az ügy hangsúlyozza a szigorúbb szabályozás és a végrehajtás fontosságát a visszaélések elleni küzdelemben és az állatok kegyetlenség elleni védelmében. Az ítélet jelentős győzelem az állatvédő aktivisták számára, és rámutat az állatjóléttel kapcsolatos növekvő aggodalmakra a mezőgazdasági szektorban.
A testvérek bejelentették, hogy fellebbezni fognak az ítélet ellen. Ügyvédeik szerint a büntetések túl súlyosak, és nem áll rendelkezésre elég bizonyíték a vádak alátámasztására. Kifogásaik ellenére azonban már elveszítették az állatokkal való munkavégzés jogát.
Hogy a Viborgból származó testvéreknek megtagadták a jogaikat az állatokkal való bármilyen kapcsolat létesítésére, történelmi jelentőségű, de amennyiben fellebbeznek, az eljárás felfüggesztő hatályú lesz. Ez azt jelenti, hogy egy döntés esetleges következményei csak akkor lépnek életbe, amikor a Legfelsőbb Bíróság döntést hoz, ami hosszú időt vehet igénybe.