Az Európai Uniónak minden pénzügyi erőforrását be kell vetnie az orvosi, társadalmi és gazdasági helyreállítás érdekében a koronavírus-válság után. Nem csak a nagyon súlyosan érintett szomszédos országok iránti szolidaritásból, hanem mert kötelesek vagyunk ezzel a következő generáció felé” – mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság egy módosított többéves költségvetési tervet mutatott be, miután korábban Franciaország és Németország közösen, valamint a „zsugori négyes” csoportja egymással ütköző önálló terveket nyújtott be. A bizottság által most bemutatott javaslat nemcsak néhány kényes ponton tartalmaz kompromisszumokat, hanem néhány „új megoldást” is kínál. Ezek az újdonságok azonban új akadályokat jelentenek, amelyekről a 27 EU-tagállam még nem ért egyet.
Von der Leyen által javasolt 2021–2027 közötti többéves költségvetés évente 1,85 billió euróba (1850 milliárd) kerül majd. Ennek keretében 750 milliárd eurót vesznek fel kölcsön a pénzügyi piacokon a koronavírus helyreállítási tervhez, ebből 500 milliárd ajándékként jut a tagállamoknak, 250 milliárd pedig hitelként vállalkozásoknak. Ez azt jelenti, hogy az EU kezeli majd az alapot, amelyre pályázatokat és konkrét terveket lehet beadni, és minden pénzügyminiszter figyelemmel kísérheti a kiadásokat.
Bevételek oldalán az Európai Bizottság két legyet próbál ütni egy csapásra. Sok EU-országban kifogásolják az úgynevezett „transzferuniót”, amelyben az erős és gazdag EU-országoknak kell hozzájárulniuk a gyenge államok hiteleihez és hiányaihoz. Emellett tiltakoznak az éves EU-hozzájárulás növelése ellen is.
Az Európai Bizottság most európai adók bevezetését javasolja, például a műanyag eldobható flakonokra, az internetes nyereségre, a multinacionális vállalatok áfa-adójára és egy környezetvédelmi adóra a szennyező behozatali termékekre. Ilyen „új bevételek” régóta vágyott EU-célok, de eddig mindig blokkolták azokat a miniszterek és kormányfők. Ők megakadályozták, hogy az EU maga szedjen (adó)pénzt; helyette azt akarják, hogy az EU finanszírozása a 27 tagállam (és ezzel az ő beleszólásuk) útján történjen.
Ha az EU-országok továbbra is ellenállnak az uniós saját bevételeknek, akkor a koronavírus-alap végső számláját 2025 után maguknak kell majd fizetniük, és nem panaszkodhatnak az éves hozzájárulásuk emelése miatt – ez körülbelül az érvelés. A jelenlegi javaslat egyébként sok kompromisszumot tartalmaz, amelyek közül néhányat ellenzők támogatnak, míg egyes támogatókat éppenséggel ellenérzésekkel töltenek el.
A többéves megközelítésben új politikai elemek is szerepelnek, mint például a klímapolitika és a Zöld Megállapodás. Emiatt a költségvetésben jelentős átcsoportosítások is történnek (régi támogatásokat törölnek, hogy azzal új intézkedéseket finanszírozzanak).
Például a mezőgazdasági költségvetéshez néhány tízmilliárd eurót adtak hozzá, többek között több erdőtelepítésre, biológiai sokféleség növelésére, vidéki fejlesztésre és az új „farmtól az asztalig” élelmiszerbiztonsági programra. Ezzel szemben mintegy tíz százalékot spórolnak meg a jól ismert mezőgazdasági támogatásokon, amelyeket részben a nagy mezőgazdasági vállalatoktól a kis családi gazdaságokhoz csoportosítanak át.
Emellett a 27 EU-ország kötelező hozzájárulása Brüsszel felé emelkedik. De a nettó befizető országok, mint Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia és Németország számára jelenleg még megőrizhető az éves kedvezmény, amelyet befizetéseikből kapnak. Ezt a „kedvcsinálót” emlegetik a folyosói beszélgetések során a panaszkodók számára. Hollandiánál az éves kedvezmény körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki.
Az EU-elnök Charles Michel „mindent meg akar tenni”, hogy néhány hónapon belül megállapodás szülessen az európai helyreállítási tervről. Három hét múlva egy rendkívüli csúcstalálkozón szeretné ezt a 27 állam- és kormányfővel megvitatni. A koronavírus miatt még bizonytalan ugyan, hogy a vezetők személyesen is Brüsszelbe utaznak-e majd a tényleges találkozóra. A személyes kapcsolat a diplomaták szerint nélkülözhetetlen az érzékeny tárgyalások során.
Mark Rutte holland miniszterelnök azt várja, hogy még eltart egy ideig, míg döntés születik az uniós helyreállítási alap ügyében. „A következő időszakban folytatni fogjuk az Európa-szerte zajló vitát, ami valóban eltart egy ideig. Júniusi EU-csúcson nem várható döntés” – mondta Rutte. Ebben az esetben csak júliusban lehet döntést hozni, Németország elnöksége alatt.
Rutte még nem kívánt tartalmi véleményt mondani a bemutatott csomagról. A legtöbb más uniós fővárosból azonban megértő, nem elutasító és támogató reakciók érkeztek. Rutte világossá tette, hogy ragaszkodni kíván ahhoz a „kizárólagos kiindulóponthoz”, amelyet Hollandia a dánokkal, svéd és osztrák partnerekkel együtt írásban lefektetett.
Úgy tűnik azonban, hogy Ausztria már beleegyezik a „részben ajándék, részben kölcsön” megoldásba. Brüsszeli diplomaták szerint várhatóan Dánia és Svédország is, amelyeknek még saját valutájuk van, és nem tagjai az eurózónának, nem kívánnak feleslegesen ismét kivételes helyzetbe kerülni az EU-n belül. Ebben az esetben Hollandiából válhat az egyetlen ország, amely még ellenezni fogja…