Tíz év közös agrárpolitika az Európai Unióban nem tudta megállítani a biodiverzitás hanyatlását, nemhogy javítani vagy bővíteni azt.
Több tízmilliárd uniós forrás csak korlátozott fékező hatást gyakorolt a biodiverzitás csökkenésére, derül ki az Európai Számvevőszék vizsgálatából.
Különösen a gazdáknak közvetlenül nyújtott kifizetések hatása a veszteség mérséklésében minimálisnak tekinthető. Ezen túlmenően az Európai Bizottság és az uniós országok gyakran előnyben részesítik az alacsony hatású intézkedéseket, állapította meg a Számvevőszék. Ráadásul mindezek a biodiverzitási célok kevéssé voltak „ellenőrizhetően” megfogalmazva.
Ennek következtében a mezőgazdasági területeken a fajgazdagság tovább csökken. 1990 óta a szántóföldi és legelői madárpopulációk, valamint a réti lepkék (amelyek jó változásmutatók) több mint 30 százalékkal csökkentek. A kisemlősök, rovarok és természetes növényzet változatossága is visszaszorult. Az intenzív mezőgazdaság továbbra is jelentős oka a romlásnak, állapítja meg az Európai Számvevőszék az pénteken közzétett jelentésében.
Az elmúlt hét évben az Európai Bizottság közel százmilliárd eurót fordított a biodiverzitásra, ennek háromnegyedét a közös agrárpolitikai költségvetés (KAP) révén. Ám ezek a kiadások kevéssé hoztak eredményt, és az Európai Bizottság kiadásainak nyomon követése megbízhatatlan. Ezt a Számvevőszék ellenőrei állapították meg Cipruson, Németországban, Írországban, Lengyelországban és Romániában végzett ellenőrző látogatások után.
A biodiverzitás és a mezőgazdaság szerepe ismét aktuális téma, mert hamarosan dönteni kell egy új uniós politika (és finanszírozása) felől. Az új Green Deal politika összekapcsolja majd a Klímavédelmet, Környezetet, Élelmezést, Egészséget és Biodiverzitást, amelyek közül mintegy fele releváns a mezőgazdaság számára is.
„A közös agrárpolitika nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megállítsa a biodiverzitás csökkenését a mezőgazdasági területeken,” mondta Viorel Stefan számvevőszéki tag. Válaszában az Európai Bizottság elismerte, hogy a mezőgazdasági alapokon keresztül érkező több tízmilliárd kevés eredményt hozott a biodiverzitás terén, de hangsúlyozta, hogy a Green Deal és a F2F (Farm to Fork) jobb megállapodásokat készít elő.
Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Norbert Lins politikainak és ideologikusnak minősítette a jelentést, mivel nem veszi figyelembe a jelenlegi KAP-tárgyalásokat és a már elért előrelépéseket. „Más okokat, mint például az urbanizációt, a talajok beépítését és tömörödését is kezelni kell, hogy megállítsuk a biodiverzitás elvesztését,” mondta Lins.
A Greenpeace szerint a jelentés ismét megmutatja, hogy a hektáronkénti kifizetések vakon nyújtása, miközben figyelmen kívül hagyják, hogyan művelik a földeket, katasztrófa lehet a természet számára. A próbálkozások, hogy a jelenlegi KAP-ot zöldebbé tegyék, elhanyagolhatóvá váltak. A szervezet azonnali átalakítást sürget a hektáronkénti közvetlen támogatások rendszerében, és azt javasolja, hogy a gazdákat az általuk a társadalomnak és a környezetnek nyújtott előnyök alapján fizessék ki.