Az Európai Bizottság alelnöke szerint a fogyasztók, termelők és gazdálkodók egy olyan élelmiszerrendszerben rekedtek, amely túlzott függőséghez vezetett a szintetikus szerektől és az importált takarmánytól. Ezt az agroipari komplexumként jellemezte.
Timmermans beszédét az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) konferenciáján tartotta, amelyen részt vett a német mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir, valamint Baden-Württemberg tartomány elnöke, Winfried Kretschmann.
Ez nem volt az első alkalom, hogy Timmermans a mezőgazdasági ágazat jövedelméről és jövőjéről beszélt, bár eddig elsősorban az Európai Parlament ENVI környezetvédelmi bizottságában tette ezt. Nemrég egy olasz egyetemen is szólt a mezőgazdaság jövedelmi helyzetéről.
Bár nem nevezte meg az Európai Bizottság legutóbbi peszticidcsökkentési javaslatait (SUR), Timmermans nem használta a „tilalom” szót, helyette azt mondta, „hogy a vegyszerek felét alternatívákra kell cserélni, több tudásra és precizitásra, valamint a legújabb technológiák alkalmazására”.
Ezzel az állásponttal Timmermans csatlakozott a holland képviselő, Jan Huitema (VVD) korábbi felhívásához, aki tavaly a Nieuwe Oogst-nak adott interjúban rámutatott arra, hogy inkább a „csere” a helyes kifejezés a „tilalom” helyett.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egy dolog, de a természet állapotát is javítani kell, hogy a jövőben biztosított és elegendő élelmiszert tudjunk előállítani. „A talaj egészségét helyre kell állítani, ugyanis minden gazda megmondja: halott talajon nem lehet élelmiszert termelni.”
A klímapolitikai biztos szerint már harminc éve tudjuk, hogy eljövendő, és most már látjuk is, hogy az esőzés utáni árvizek Németországban, Belgiumban és Limburgban épületeket, hidakat és autópályákat mosnak el.
Hivatkozott továbbá Olaszországra és Spanyolországra, ahol a szárazság egyre súlyosabb probléma, és egyre nagyobb területek válnak egyre inkább sivataggá. Figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése hatással lesz az élelmiszerbiztonságunkra is.
„Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, akarjuk vagy sem. Fel tudjuk készíteni magunkat rá. Készüljünk fel. Minél tovább várunk, annál drágább és nehezebb lesz.”
„Egy olyan élelmiszerrendszerben vagyunk, ahol a gazdálkodók jövedelme nem automatikusan biztosított. Ez a rendszer hagyományosan úgy működik, hogy a KAP-mezőgazdasági támogatások 80 százaléka 20 százaléknyi ember zsebébe kerül, akik gyakran nem is maguk gazdák. Ez egy olyan rendszerhez vezet, amelyben a gabona kétharmadát állati takarmányként használják fel, és nem az emberek élelmezésére.” – mondta Timmermans.
Kiemelte, hogy nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az egész élelmiszerláncnak fenntarthatóbbnak kell lennie, beleértve a szupermarketeket, a szállítást és a feldolgozást is. „Legyek pontosabb: nem a mezőgazdaságot hibáztatom. A gazdák szövetségeseinek kell lennünk. Ők is egy olyan rendszerben ragadtak, ami csak keveseknek kedvez.”
Timmermans hangsúlyozta, hogy a jelenlegi generációnak tisztában kell lennie azzal, hogy a következő generációk a ma meghozott döntésektől függenek. „A pénzt a mezőgazdaság jövőjébe kell fektetnünk, nem az agroipari komplexum zsebébe. A gazdák életébe kell befektetni. Ha gyermekeink jövőjét akarjuk, a természetbe kell beruházni, és mindezt most kell elkezdenünk.” – zárta beszédét.