A brit parlament elfogadta a megállapodást, amelyet Boris Johnson miniszterelnök a hónap elején Brüsszelben kötött az EU kormányfőivel Nagy-Britannia kilépéséről az EU-ból. Johnson elődjének, Theresa Maynek a korábbi megállapodásait háromszor is leszavazták. Ez az első alkalom, hogy az alsóház szavazáson többségi támogatást adott az EU-tagság megszüntetésének.
Az alsóház elutasította Johnson javaslatát, hogy az összes, a Brexithez kapcsolódó új jogszabályt három nap alatt tárgyalják meg. A kritikusok szerint ezek műszakilag és jogilag bonyolult törvények, amelyeknek nagy következményeik vannak, és nem lehet hibázni. Ezek a törvények szabják majd meg, hogyan működik Nagy-Britannia az EU-tól függetlenül, és mit tesznek még együtt az EU-val az elkövetkező években.
Ráadásul ezen törvények megtárgyalása lehetőséget ad arra, hogy a politikusok módosító indítványokat nyújtsanak be. Így ismét felmerült, hogy a lakosság véleményét kérjék ki, egy második Brexit-népszavazáson. Emellett nagy az esélye a korábbi parlamenti választásoknak, és néhány hónapon belül más kormány kerülhet Londonba. Ezért még nem világos, hogy végül milyen formában fog megvalósulni a brit EU-ból való kilépés. Sőt, az sem biztos, hogy a Brexit egyáltalán megvalósul.
Donald Tusk, az EU elnöke azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy engedélyezzék a brit kérés korábbi elhalasztását az Brexit kilépési dátumára vonatkozóan. Johnson miniszterelnököt az alsóház a múlt hétvégén arra kényszerítette, hogy kérjen halasztást, így el kellett engednie az eredetileg „álmodott” október 31-i Brexit-dátumot.
Tusk javaslata szerint az elhalasztást írásbeli eljárással lehetne intézni, tehát nem hívna össze külön EU-csúcstalálkozót. Franciaország jelezte, hogy nyitott egy „technikai néhány napos meghosszabbításra”. Németország szintén nyitott egy rövid Brexit-haladásra, ha az megfelelő politikai okból történik. Egy rövid távú halasztás lehetővé tenné a londoni Egyesült Királyság zökkenőmentes ratifikációját az Európai Unióból való kilépéshez.
Jelenleg még nem világos, hogy az uniós tagállamok a január végi korábban említett dátumot fogják-e alkalmazni, vagy más megoldást választanak. Franciaország azonban kizárja a megállapodás újratárgyalását Franciaország.
Az sem egyértelmű, hogy a lehetséges halasztás mit jelentene az Egyesült Királyság EU-biztosa és brit európai parlamenti képviselők pozíciójára. Az uniós jogszabályok kimondják, hogy a november 1-én európai választásokat elsőként lebonyolító országok jogosultak egy mandátumra az Európai Bizottságban, valamint mandátumokra az Európai Parlamentben. Már ismert, hogy az új, Von der Leyen vezette bizottság előkészületeiben 27 tagú bizottságot terveznek brit biztos nélkül. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a brit európai parlamenti képviselők megüresedő mandátumait a többi tagállam között osztanák szét, de az Európai Parlament még nem döntött arról, mi történik november 1. után.