Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának és Gazdasági és Monetáris Bizottságának képviselői hétfőn Strasbourgban tartják első helyreállítási és rezilienciadialógusukat (RRD) Valdis Dombrovskis (kereskedelem) és Paolo Gentiloni (gazdaság) uniós biztosokkal.
A biztosoktól azt várják, hogy tájékoztassák a tagokat a Helyreállítási és Reziliencia Eszköz (RRF) milliárdos kiadásairól, különösen a mérföldkövek és célkitűzések eléréséről, a kifizetett összegekről, ideértve a részleges kifizetéseket és a folyamatban lévő ügyeket is.
Éppen a múlt héten jelent meg az Európai Számvevőszék egy kritikus jelentése a helyreállítási alap kiadásairól. A számvevők szerint nem egyértelmű, milyen mértékben járulnak hozzá a kiadások a klímavédelemhez vagy környezetvédelmi célokhoz. Megállapodás volt arról, hogy az európai milliárdok legalább több mint egyharmadát (37%-át) erre kell fenntartani. Ezt azonban távolról sem lehet egyértelműen megállapítani, áll a jelentésben.
Bár az Európai Bizottság állítja, hogy ez az arány akár a 40 százalékot is meghaladja, a Számvevőszék szerint ez több tízmilliárd euróval túlértékelt.
A helyreállítási és rezilienciadialógust az RRF létrehozásáról szóló rendelet 26. cikke alapján szervezték meg, hogy nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsanak az eszköz végrehajtásában.
A Helyreállítási és Reziliencia Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) egyik legfontosabb célja hozzájárulni az európai klímacélokhoz és a zöld átmenethez az uniós tagállamokban. Az EU korábbi támogatási formáitól eltérően az RRF forrásait a mérföldkövek és célkitűzések elérése alapján fizetik ki, nem a tényleges kiadások alapján.
A további hiányosságok mellett az ellenőrök megállapították, hogy az RRF finanszírozási modellje és viszonylag rövid végrehajtási időszak miatt kétséges, hogy a klímavédelmi célokra elkülönített pénzek valóban hozzá fognak-e járulni ezekhez a célokhoz. Az ellenőrök azt is megfigyelték, hogy egyes intézkedések kevésbé voltak zöldek, mint amilyennek látszottak.