Az Európai Bizottság „nulla toleranciát” hirdet az európai támogatásokkal történő csalásokkal szemben, ugyanakkor az EU-tagállamok felelősek elsősorban az ilyen uniós források megfelelő kezeléséért. Ezzel a nyilatkozattal válaszolt az EU a The New York Times cikkére, amely a közép- és kelet-európai uniós országok mezőgazdasági támogatásainak visszaéléséről szól.
Ezzel a nyilatkozattal úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a csalásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat az egyes tagállamokra hárítja, azonban kérdéses, hogy a képviselők ezt elfogadják-e. Ráadásul az is megkérdőjelezhető, hogy helyes-e ez az álláspont. Úgy tűnik ugyanis, hogy azoknak az európai szerveknek, amelyek uniós támogatásokat nyújtanak, maguknak kell ellenőrizniük, hogy a pénzük jó helyre kerül-e.
A The New York Times leírja, hogyan használják fel politikusok olyan országokban, mint Magyarország és Csehország a mezőgazdasági támogatások egy részét saját hasznukra vagy baráti nagybirtokosok javára. A The New York Times kutatásokat végzett a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak elosztásáról a közép- és kelet-európai országokban. Vizsgálat alá kerültek többek között Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária.
Összesen 9 országra terjed ki a kutatás. Tavaly az Európai Unió közel hatvan milliárd eurót fordított támogatásokra az európai gazdák számára. Ennek mintegy egymilliárd eurója közvetlen jövedelemtámogatásnak számít. A mezőgazdasági támogatások mintegy egyharmadát teszik ki az összes uniós kiadásnak.
A vizsgálatból kiderült, hogy egy szűk körű, politikailag befolyásolt vállalkozói réteg rendelkezik nagy földterületekkel ezekben az országokban, akik így hatalmas összegeket kapnak az EU-tól támogatásként. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor állítólag állami földek kiosztásával vádolható (családtagjai és barátai között). A lap maffiamódszerekről ír Szlovákiában és Bulgáriában, amelyek esetében „földlopásról” van szó.
Példaként említik továbbá Csehország miniszterelnökét is. A cseh Andrej Babiš számos vád megfogalmazását vonja maga után. Mezőgazdasági vállalkozása 2018-ban közel 38 millió euró támogatást kapott.
Az összes uniós támogatás mintegy 80%-a csak a termelők 20%-ához jut el. Ezeknek a bevételeknek egy részével politikai ambíciókat is finanszíroznak, például Babiš miniszterelnökét. Bulgáriában sem nagyon különbözik a helyzet. Ez az évi több milliós támogatási áramlat egy falusi agrármaffiát hoz létre. A kormányzat, a nagybirtokosok és a vevők sok esetben összejátszanak. Bulgáriában emiatt most már bírósági eljárás zajlik. Szlovákiában az olasz maffia döntött úgy, hogy saját kézbe veszi a mezőgazdaságot. Jan Kuciak újságírót, aki ezt az ügyet vizsgálta, és barátnőjét tavaly meggyilkolták.
Jövő hónapban Brüsszelben és Strasbourgban az EU többéves pénzügyi keretének elfogadásáról döntenek, így a mezőgazdasági támogatásokról is. Egyre többen szorgalmazzák, hogy ezeknek a pénzeknek a kiáramlását meg kellene szabályozni, és csak a kisgazdaságok jövedelemtámogatására szabadna kifizetéseket teljesíteni.
Ezen túlmenően a mezőgazdasági támogatásokat alárendelnék az uniós klímapolitikának. A The New York Times által az agrártámogatásokkal kapcsolatos csalásokról készített kutatás kétségtelenül visszatér majd ezekbe az európai vitákba.