Az Európai Parlament új álláspontja, miszerint a vágóállatok közúti szállítását legfeljebb nyolc órában kell korlátozni, még korántsem vált gyakorlatává. Legalább néhány évig eltart majd, mire bármilyen új jogszabály hatályba lép.
Az azonnali javulás kilátásai valóban nem kedvezőek, amint azt múlt héten elismerte a luxemburgi európai parlamenti képviselő, Tilly Metz (Zöldek), az ANIT parlamenti vizsgálóbizottság elnöke.
Ugyanakkor elégedett volt a végül széleskörű parlamenti támogatással a sokkoló zárójelentés és a 139 javaslat (többségében szigorúbb szabályok, illetve több tucat önkéntes jellegű „ajánlás”) tekintetében.
„Természetesen sok jogilag kötelező érvényű jogszabályt szerettünk volna. Például az állatszállítás teljes tilalmát. Ám nyolc órás maximum szállítási idővel lefedjük a vágóállat-export 80 százalékát (az EU-n kívülre – a szerk.). És az is javulás, hogy nemcsak a tíz napnál fiatalabb borjakat, hanem más fiatalállatokat sem szabad tovább szállítani. Nem beszélve a kötelező ellenőrzésekről, amelyekkel a leromlott állapotú hajókat és teherautókat lefoglalják.”
Az előterjesztett nem kötelező ajánlásoknak be kell kerülniük egy új jogszabályba („állatjóléti felülvizsgálat”), amelyet Stella Kyriakides egészségügyi biztos kíván benyújtani 2023-ban. Ekkor az EU-biztosoknak saját bizottsági álláspontot kell elfogadniuk e 139 „ajánlásról”. Ezt követően a 27 uniós országnak is ezt kell megtennie. Úgy tűnik, hogy a biztosok álláspontja közelebb áll az Európai Parlamenthez, mint a jelenlegi, visszafogott LNV-miniszteri hozzáálláshoz.
Ennek ellenére az Európai Parlament még nem lehet túlzottan bizakodó. Kyriakides hivatalában alig vannak specializált tisztviselők a jogi nagy átdolgozásra, és alig rendelkezik költségvetéssel. Emellett a tapasztalt EU-politikusok, miután az Európai Parlament hivatalos álláspontot alakított ki, tudatában vannak, hogy a tagállami miniszterek késleltető taktikákat vethetnek be.
Sok múlik azon, hogy Kyriakides mennyire tud határozott maradni. Kyriakides és Metz mindenesetre támogatásra számíthat Németországtól, Luxemburgtól és Hollandiától, amelyek tavaly az EU térképére tették az „állatszállítás megállítása” kezdeményezést.
2024 választási évének során háromoldalú tárgyalások kezdődnek az Európai Parlament, a Bizottság és az EU Tanácsa között. Sok esetben ráadásul átmeneti időszakokra is sor kerülhet, amelyek több évig elhúzódhatnak.
Múlt héten, a brüsszeli EU mezőgazdasági tanácsban a sok LNV-miniszter hangsúlyozta, hogy országaik már sokat tesznek az állatok jólétének védelméért a szállítás során. Úgy vélik, az EU-nak először azokra az országokra kellene fellépnie, amelyek semmit sem tesznek a visszaélések ellen. Néhány miniszter szerint csak akkor lehet új szabályokat bevezetni, ha azok „tudományos kutatásokon alapulnak”. Összességében tehát olyan „feltételek” jelennek meg, amelyek már most egy nehézkes tárgyalási folyamatot jeleznek előre.
Ráadásul a 139 „ajánlás” közül sok korántsem tökéletes. Például még nincs lefektetve, hogyan lehet megakadályozni a vágóállatok „átkeresztelését”. Egy kereskedő nyolc órán belül „szaporító állatként” szállíthatná az állatokat az EU határmenti országaiba (például Norvégiába, Svájcba, Észak-Írországba, Ukrajnába), amelyek aztán mégis vágóállatként adhatnák tovább távoli országokba, akár heteken át tartó, zsúfolt, lerobbant állatszállító hajókon történő szállítással.
A holland európai parlamenti képviselő, Anja Hazekamp (Állatpárt) nagy elégedetlenségére az Európai Parlament ugyan elfogadta az állatszállítási visszaélésekről szóló sokkoló zárójelentést, de valójában semmi nem történik az ügyben.
Hazekamp két éve indította el a parlamenti vizsgálatot. Szerinte csak nem kötelező „ajánlások” maradnak, amelyek esetleges hatályba lépését vagy további enyhítését még meg kell várni. Ezért csalódottan szavazott nemmel…