Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága (AGRI) és Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) kedden Brüsszelben közösen meghallgatást tart az Európai Bizottság új gazdától az asztalig stratégiájának lehetséges következményeiről.
Jelentős figyelem irányul majd az európai gazdák élelmiszertermelésére gyakorolt hatásokra és a számukra várható bevételkövetkezményekre. A meghallgatáson két tanulmányt mutatnak be, az egyiket Jayson Beckman az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától, a másikat pedig Roel Jongeneel, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet munkatársa készítette.
Ezt követik az élelmiszerrendszerek ellenállóképességét vizsgáló tanulmányok bemutatói Nora Hiller, az Európai Környezeti Politikai Intézet munkatársa, valamint az agroökológiáról szóló előadás Pierre – Marie Aubert-től a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből.
Az új stratégia előkészítése során számos európai parlamenti képviselő kritizálta a tervek hatásvizsgálatának hiányát, amelyet hónapokon át követeltek. A végső pillanatban egy ún. „technikai jelentés” készült az EU saját kutatóitól (JRC), amelyben azt állították, hogy egy átfogó és teljes körű hatásvizsgálat nem lehetséges. Azt hangsúlyozták, hogy minden jövőbeli változás jelenleg még nem kalkulálható ki.
A gazdától az asztalig stratégiában javasolták az ökológiai gazdálkodás jelentős kiterjesztését néhány éven belül mintegy 25 százalékra, többek között azért, hogy a vízfolyások menti széles sávokat ne használják tovább, valamint a mezőgazdasági vegyszerek használatát jelentősen csökkentsék. A legtöbb számítási modell viszont még nem tudja pontosan felmérni, hogy a közvélemény mennyire fog több bioélelmiszert vásárolni, vagy hajlandó lesz-e drágább, szigorúbb szabályok szerint előállított élelmiszereket vásárolni.
A nemrég közzétett WUR-tanulmány szerint „valószínű”, hogy a mezőgazdasági vállalkozók bevétele és árbevétele 10-20 százalékkal csökkenhet, míg a termelési mennyiségek akár 30 százalékkal is csökkenhetnek, ha az új kritériumok szerint kell termelni.
A WUR kutatói továbbá azt feltételezik, hogy az export arányosan csökkenni fog, és az európaiak ennek megfelelően olcsóbb importtermékeket vásárolnak majd. A tanulmány nem számolt a potenciális pozitív hatásokkal, mint a nagyobb biológiai sokféleség, az élelmiszerbiztonság és a jobb egészség.
Az esetleges kompenzációk – például Franciaország által javasolt új importkorlátozások a kereskedelmi megállapodásokban, külföldi helyettesítők, vagy a jövőbeni vásárlói magatartásváltozások – még szintén nem számszerűsíthetők.
A két panelben zajló bizottsági ülés vitáit az Európai Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, valamint az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság képviselőinek nyilatkozata zárja.
Októberben az Európai Parlament véleményt alkotott az EU élelmiszerrendszereinek átalakításáról szóló stratégiáról. Az EP-képviselők hangsúlyozták a fenntartható és egészséges élelmiszertermelés jelentőségét, valamint az élelmezésbiztonság és a gazdák tisztességes jövedelmének szükségességét.