A bejelentés fájdalmas időpontban érkezik: mindössze egy nappal azelőtt, hogy Brüsszel – hosszú tárgyalásokat követően – véglegesítette a vitatott szabadkereskedelmi megállapodást a Mercosur-országokkal. Az európai gazdák évek óta tiltakoznak ez ellen a megállapodás ellen, mivel az említett országokból származó élelmiszerimportra lazább követelmények vonatkoznak, mint amelyek az uniós gazdákra érvényesek.
Az EBAF megalapításával Hansen igyekszik eloszlatni a mezőgazdasági ágazatban fennálló feszültségeket. Egy ilyen állandó konzultációs fórum létrehozását már korábban – az európai választások előtt néhány hónappal – Ursula von der Leyen bizottsági elnök is bejelentette. Nagy európai gazdatüntetések hatására ő stratégiai mezőgazdasági tanácskozást hívott össze.
A testület öt évre jön létre, és várhatóan évente két-hatszor fog ülésezni. Amennyiben sürgős tanácsadásra van szükség, Hansen biztos extra üléseket is összehívhat. Januárban kezdődik meg az eljárás, hogy meghatározzák a tanácsadó testület összetételét.
„Kritikus fontosságú, hogy a gazdákat bevonjuk az uniós mezőgazdasági politika kialakításába” – mondta az új mezőgazdasági biztos. Hansen szerint a tanácsadó testület eszköz arra, hogy a gazdáknak állandó platformot biztosítson, ahol közvetlenül ki tudják fejezni aggodalmaikat Brüsszelben, és befolyásolhatják a kidolgozás alatt álló politikát. Ez szerinte elősegítheti a mezőgazdasági ágazat és Brüsszel közötti szakadék áthidalását.
Hansen saját állítása szerint egyszerűsíteni és fenntarthatóvá kívánja tenni a mezőgazdasági politikát, szem előtt tartva a biodiverzitást és az éghajlati célokat. Emellett azt is szeretné, hogy az EU tovább reformálja a Közös Agrárpolitikát (KAP), hogy a gazdák jobban támogatva legyenek a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésben anélkül, hogy a versenyképességük sérülne.
A Mercosur-megállapodás ratifikálásához még – részben – az EU-tagállamok minősített többségének és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges. A jogi státuszát jelenleg még háttérben vitatják.
Franciaország és Lengyelország már bejelentette, hogy megpróbálják létrehozni az unió 27 tagállama között a „blokkoló kisebbséget”. Ha Olaszország is csatlakozik ehhez, az lehetségessé válhat. Más uniós országok hangsúlyozzák, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szélesebb és messzemenőbb annál, mint hogy kizárólag a mezőgazdasági ágazat érdekeit szolgálja. Felhívják a figyelmet, hogy az uniós országok az EU technológia- és egyéb termékexportján keresztül is profitálhatnak az új megállapodásból.