Az Európai Parlament legnagyobb három frakciója végül megegyezett az emissziókereskedelmi rendszer, az ETS korlátozásáról, de hosszabb időtávon elosztva. Ez egyben megnyitja az utat az Európai Bizottság két másik, fontos új klímatörvényéről szóló megállapodás előtt is.
Ebben az esetben az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a 27 uniós ország megkezdheti a háromoldalú (trilógus) tárgyalást Frans Timmermans biztos klímatörvényeiről. Az ingyenes engedélyek eltörlését most hosszabb időszakra osztják el, de kevesebb évre, mint amit a Bizottság eredetileg javasolt.
Kapcsolódik ehhez az újonnan bevezetendő vám-korrekciós tényező (CBAM) is az alacsony bérű országokból érkező olcsó, környezetkárosító termékek behozatalára. Ha a kereskedelmi egyezményekben szereplő „tükröződési záradékok” nem működnek (és az olcsó import mégis beáramlik), az európai cégek megtartják ETS-jogaikat.
A közép-jobboldali Európai Néppárt (EVP), a Szociáldemokraták (S&D) és a liberális Renew Europe (RE) által javasolt megállapodást támogatják a Zöldek is. Még a múlt hónapban a baloldali és zöld frakciók az ingyenes ETS-engedélyek teljes, minél gyorsabb eltörlését szorgalmazták, míg a kereszténydemokraták és konzervatívok a vállalkozások extra terheinek korlátozását és időben elosztását kívánták.
Az új kompromisszum jogilag rögzíti, hogy tíz éven belül az ETS-engedélyekhez kapcsolódó légszennyezést közel kétharmaddal kell csökkenteni. Emellett a maximális szennyezési volumen millió tonnákkal mérséklődik. A kompromisszumot június 22-én terjesztik az Európai Parlament elé plenáris szavazásra.
Az EVP tárgyalója, Esther de Lange az Euractivnak nyilatkozva elégedetten beszélt az elért kompromisszumról. „Elsősorban azt szerettük volna elérni, hogy a CO2-kibocsátást az évtized végéig 55%-kal csökkentsük” – nyilatkozta.
A második cél az volt, hogy „lélegzetvételi lehetőséget” biztosítsanak az európai iparoknak, amelyek „nagyon nehéz gazdasági helyzetben dolgoznak”, amit az infláció és az energiaköltségek növekedése okoz, melyet az Ukrajnában zajló háború gerjeszt.
„Remélem, hogy jövő héten át tudjuk vinni ezt a Parlamenten, hogy elkezdhessük a tárgyalásokat a Tanácssal, mert nagyon fontos, hogy ezt a jogszabályt a lehető leggyorsabban elfogadjuk” – mondta a PvdA tárgyalója, Mohammed Chahim.
Ezen a héten Strasbourgban egy másik fontos része is eldől az Ursula von der Leyen biztos vezette Bizottság klímaterveinek. Az ENVI környezetvédelmi bizottság többsége megtagadja, hogy a földgázt és az atomerőművet „fenntartható energiának” minősítse, ahogyan azt az Európai Bizottság jelenleg javasolja.
Az a döntés, hogy a gáz és az atomenergia bekerüljön a fenntartható befektetések támogatott listájába („taxonómia”), egy úgynevezett delegált aktus, amelyet az Európai Parlament abszolút többséggel (705-ből 353 szavazattal) meg tud akadályozni. Ha ez ezen a héten megtörténik, az Európai Bizottságnak új javaslattal kell előállnia.
Állítólag Frans Timmermans klímaügyi biztos tartalmilag egyetért a gáz és az atomenergia taxonómiába való befogadásával szembeni ellenérvekkel, de tavaly az Európai Bizottság többsége Németország és Franciaország nyomására mégis beleegyezett.
Franciaország szerette volna továbbra is támogatni saját atomerőműiparát, Németország pedig akkor még a (orosz) Északi Áramlat 2 gázvezeték védelmét kívánta. Azóta az új német „közlekedési lámpa” koalíció a gáz taxonómia ellen van.