Az Európai Parlament aláírta a kisebb gazdaságok és a természet halálos ítéletét. Ezt nyilatkozta a Greenpeace környezetvédelmi szervezet az EU új közös agrárpolitikájának meggyengített egyezményéről.
A Greenpeace részvétét fejezi ki amiatt is, hogy a parlamenti szavazás ellentétes az Európa Zöld Megállapodásában korábban elfogadott klímapolitikai ígéretekkel. Emiatt az újítás és a fenntarthatóság esélytelen, ahogy arra a Natuurmonumenten, a LandschappenNL, a Világ Természetvédelmi Alap (WWF), a SoortenNL, a Milieudefensie, a RAVON, a FLORON és a Vlinderstichting is rámutat.
Peter van Dalen európai parlamenti képviselő (ChristenUnie) szintén úgy véli, hogy az új agrárpolitikai javaslatoknak ambiciózusabbnak kell lenniük. Ezért tartózkodott a rájuk leadott szavazaton: „Szerintem még rá kell tenni egy lapáttal.”
A szavazást megelőzően már megállapodás született az Európai Parlament három legnagyobb pártja – a kereszténydemokraták (EPP), a szocialisták (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) – között, hogy elfogadnak egy sor kompromisszumos módosítást. A holland PvdA-képviselők ezzel szemben nemmel szavaztak.
A következő években az uniós közös agrárpolitika (KAP) jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel először vezetik be a támogatások elveként a klíma- és környezetvédelmi célokat az agráriumban. Egyúttal erőteljesebben ösztönzik a helyi termelést, több támogatást kapnak a fiatal gazdák, és figyelmet kell fordítani a klímabarát mezőgazdaságra (amely figyelembe veszi a párizsi fenntarthatósági célokat).
Ami utóbbi pontot illeti, Van Dalen szerint az jobb lehetne: „Az Európai Parlament egy része attól tart, hogy a túlságosan zöld politika a élelmiszertermelés összeomlását okozza, miközben az ellenkezője igaz! A fenntartható mezőgazdaság ugyanis hozzájárul az élelmiszerbiztonság hosszú távú biztosításához.”
Az új tervek alapján Hollandia és más uniós országok mindegyikének stratégiai nemzeti tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy mezőgazdaságuk kevésbé legyen káros a klímára, környezetre, biodiverzitásra, állatjólétre, élhetőségre és egészségre. Az Európai Számvevőszék azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeket a célokat nem számszerűsítették. Az Alkalmazott Ökológiai Intézet jelentése szerint az előirányzott agrárpolitika egyáltalán nem vezet a mezőgazdaság üvegházhatású gáz-kibocsátásának csökkentéséhez.
Különösen a közép- és kelet-európai országok lassítják túlzottan a folyamatot. Van Dalen azt mondja: „A lemaradók nem határozhatják meg a tempót. Az elmúlt évtizedekben a mezőmadarak száma feleződött, de a méh- és rovarállomány is gyorsan csökken. Ezért a következő években sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a biodiverzitásra a mezőgazdaságban.”
Az új javaslat szerint az uniós tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a táj elemeinek legalább 10%-a kedvező legyen a biodiverzitás számára.