Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában sok fenntartás él azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy EU-támogatást használjanak fel a biogazdálkodás bővítésére. Több reklám a biotermékeknek és több EU-s pénz azoknak a gazdáknak, akik biogazdálkodásra kívánnak áttérni – ez a terv két fontos sarokpontja.
A biztosok, Timmermans (környezet), Kyriakides (élelmiszer) és Wojciechowski (mezőgazdaság) a Zöld Megállapodásukban azt javasolják, hogy 2030-ra a mezőgazdasági terület negyedét biogazdálkodásból kell biztosítani. Jelenleg ez még csak 8,5 százalék. Hollandia ennél jóval kevesebbet ér el, mindössze 3,7 százalékot, ami az EU egyik legalacsonyabb aránya.
Sok európai parlamenti képviselő arra kérdezett szerdán délután a szokásos COMAGRI-ülésen Wojciechowski biztos urat, hogyan tervezi ezt megvalósítani. Azzal is érveltek, hogy a fogyasztók között nem elég a kereslet a biotermékek iránt, ráadásul azok jellemzően drágábbak, mint a „hagyományos” élelmiszerek.
Promotion
Az árak csökkentése érdekében az EU-tagállamok mérsékelhetik a biotermékek áfáját, javasolta Wojciechowski. Emellett azt mondta, hogy nagy a „rejtett” kereslet a biotermékek iránt, ha azok egyszer („rövid ellátási láncok”) könnyebben elérhetők a vásárlók számára. Jelenleg sok európai országban alig vannak „természetboltok” biológiai és/vagy ökológiai termékekkel.
A Mezőgazdasági Bizottság úgy véli, hogy az EU-nak ugyan többet kell tennie a biodiverzitás javítása érdekében, de ez nem mehet a hagyományos mezőgazdasági szektor rovására. A COMAGRI-bizottságnak sok fenntartása van, és különféle feltételeket szab a támogatási rendszer ezen új prioritásához.
Egy ambiciózus uniós stratégia, amely megállítaná a biodiverzitás csökkenését, tudományos tényeken és számokon kell alapuljon – hangsúlyozták. Ezzel a bizottság megismételte korábbi felhívását, hogy először megalapozottsági tanulmányokat kell végezni a Zöld Megállapodás lehetséges következményeiről.
A holland EP-képviselő, Bert-Jan Ruissen (SGP) szintén erős kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a terület negyede biogazdálkodású legyen: „Jól el tudom képzelni, hogy Brüsszel ösztönözni akarja a biotermékek iránti piaci keresletet. De ez nem egyeztethető össze egy felülről rátett mezőgazdasági földterület-célkitűzéssel. Nem lehet azt elvárni a gazdáktól, hogy olyan termékeket állítsanak elő, amelyek iránt nincs kereslet.”
Az új Közös Agrárpolitika (KAP) kulcsszerepet kell kapjon a mezőgazdasági területek biodiverzitásának védelmében, mondja a Mezőgazdasági Bizottság. Ezt a „mezőgazdasági kívánságlistát” most az Környezetvédelmi Bizottságnak (ENVI) nyújtják be, amely várhatóan jövő héten fogadja el az Európai Parlament biodiverzitás stratégiáját.