Kubiliust Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel, hogy lendületet adjon a fegyveripari együttműködésnek. Azt szeretné, ha az EU-országok többet költenének európai fegyverek gyártására és közös beszerzésére. Emellett arra ösztönzi a vállalatokat, hogy határokon átnyúló együttműködésük erősödjön.
Az Európai Parlament támogatja, hogy Ukrajna tovább léphessen oroszországi célpontok megtámadásában. A nyugati fegyvereket ezután esetleg arra is felhasználhatják, hogy katonai célpontokat érjenek el Oroszország területén. Hiszen az országnak lehetőséget kell kapnia teljes körű önvédelemre. Továbbá a Parlament szigorítja az Oroszországgal szembeni intézkedéseket.
Az elfogadott határozatban a képviselők azt kérik a tagállamoktól, hogy oldják fel az Ukrajnára vonatkozó jelenlegi korlátozásokat, amelyek megakadályozzák, hogy nyugati fegyverek legális katonai célokat érjenek Oroszországban. A szabályok eltörlésével Ukrajna hatékonyabban védekezhetne, ez áll az indoklásban. A szöveget 425 igen szavazattal, 131 nem ellenében és 63 tartózkodással fogadták el.
Jelenleg Ukrajna nem képes megfelelően megvédeni magát, és továbbra is orosz támadások célpontja a civil lakosság és infrastruktúra. A korlátozások megszüntetése jelentős változást hozhat ezen a helyzeten, áll a Parlament állásfoglalásában. Emellett az EU-országoknak újra növelniük kell közvetlen támogatásukat az ukránok számára, mivel ez az utóbbi időben jelentősen csökkent.
Az európai képviselők ismételten felhívják a tagállamokat, hogy tartsák be 2023 márciusában tett ígéretüket. Akkor az országok egymillió töltény és egyéb lőszer szállítását vállalták Ukrajnának. Gyorsítani kell a fegyverek, légvédelmi rendszerek és lőszerek, köztük a TAURUS-rakéták szállítását. Úgy vélik, hogy minden EU- és NATO-tagországnak kötelezettséget kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott éves katonai támogatásra.
Emellett szankciókra is sor került, amelyeket az orosz invázió után vezettek be és azóta szigorítottak. A képviselők elítélik az iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő legutóbbi átadását. Emiatt szigorúbb szankciókat követelnek Teherán és Észak-Korea ellen is, mivel mindkét ország szerepet játszik az orosz-ukrán háború támogatásában.
Továbbá több kínai magánszemélynek, vállalatnak és intézménynek kell felkerülnie az EU-s szankciós listára. Szigorúbb intézkedések szükségesek az EU-ban bejegyzett cégek általi szankciók kijátszásának megakadályozására. Az Oroszországgal szemben 2022-es invázió után befagyasztott állami vagyonokat a Parlamentnek be kellene foglalnia, amiből Ukrajna kártérítést kaphatna.
Az európai parlamenti képviselő, Reinier van Lanschot (Volt) támogatja az elfogadott irányt: „Az ukránok egyszerűen arra kérnek minket, hogy engedjük őket szabadon cselekedni, és megengedjük nekik megtámadni azokat a katonai célokat, amelyeket Oroszország használ az ukrán polgárok terrorizálására. Ebben a háborúban az egyik ország a másik elfoglalására törekszik. Fenntartható békét nem úgy lehet teremteni, hogy a védőt megadásra kényszerítjük, hanem úgy, hogy megállítjuk az agresszort” – mondja a holland, aki maga is Kijevben járt kutatás céljából.
Az NL CDU/CSU európai parlamenti képviselője, Ingeborg ter Laak így nyilatkozott: „Európa pénzügyi támogatást nyújt és fegyvereket szállít. Ez azonban láthatólag nem elég a visszatartáshoz Oroszország részéről. Ezért közösen fel kell oldanunk a fegyverhasználat tilalmát Oroszország területén. Csak akkor tud Ukrajna hatékonyan védekezni, ha egységesek vagyunk, és csak így mutathatjuk meg Oroszországnak, hogy nincs ott helye. Csak így jöhet létre béke.”