Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy vonja vissza a vitatott törvénytervezetet – amely a „civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatként” ismert. Brüsszel szerint ez a törvény súlyos kockázatot jelent a polgárok alapvető jogaival és szabadságaival szemben, különösen a szervezkedési joggal kapcsolatban.
A törvény célja állítólag a külföldi befolyás korlátozása a magyar társadalmi szervezetekre, ám az Európai Bizottság szerint ez ütközik az EU jogszabályaival. Az Európai Parlament is kifejezte ellenállását a magyar törvénytervezettel szemben.
Az európai uniós politikusok egy határozatban nem csupán a törvény visszavonását kérik, hanem pénzügyi szankciók kiszabását is Magyarországra. Több képviselő szerint ideje, hogy az Európai Bizottság az intésen túl is lépéseket tegyen.
A megszavazott határozat továbbá bírálja a miniszterelnök, Orbán Viktor Oroszország-párti álláspontját. Az európai parlamenti képviselők szerint ez az irányvonal szembemegy az EU közös külpolitikájával, különösen az Oroszország és Ukrajna elleni háború fényében. A határozatot több párt frakciója is széles körű támogatással fogadta el.
Emellett emberi jogi szervezetek is nyílt levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben azonnali fellépésre szólítanak fel a magyar törvényterv ellen. Ezek a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvényjavaslat hasonlóságokat mutat azzal az orosz jogszabályozással, amelyet korábban a társadalmi szféra elnyomására használtak.
Bár Magyarország korábbi hasonló ügyekben az Európai Bíróság döntéseiben már veszített, az Orbán-kormány továbbra is előterjeszti a vitatott jogszabályokat.
Az ismételt figyelmeztetések ellenére Budapest látszólag nem tervezi, hogy visszavonja a törvényjavaslatot. Az Európai Bizottság azonban világossá tette, hogy nem habozik jogi lépéseket tenni, ha Magyarország nem teljesíti kérését. Konkrét uniós szankciókat azonban még nem jelentettek be.