Az európai mezőgazdasági ernyőszervezetek, a Copa és a Cogeca úgy vélik, hogy az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága nem veszi kellőképpen figyelembe az európai mezőgazdaságot és élelmiszertermelést.
Az elmúlt héten a brüsszeli ENVI-bizottság úgy döntött, hogy az uniós klímapolitikában a levegő- és talajszennyezés csökkentésének tíz év alatt sokkal jelentősebbnek kell lennie: nem körülbelül 50–55 százaléknak, hanem 60 százaléknak. Várhatóan ezt a héten Frans Timmermans uniós biztos hivatalosan is bejelenti.
Az elmúlt heti környezetvédelmi bizottsági szavazás után a Copa és a Cogeca közös nyilatkozatban hangsúlyozza az üvegházhatású gázok csökkentésének jelentőségét oly módon, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszertermelést.
A gazdálkodók és erdőtulajdonosok ernyőszervezetei úgy vélik, hogy még akkor is, ha az ENVI-bizottság néhány javítást eszközölt, a klímapolitika továbbra sem foglalkozik kellőképpen a mezőgazdaság szerepével és azzal, milyen hatásai lehetnek ez utóbbinak az európai vidéki térségekre.
Ezenfelül a Copa-Cogeca rámutat az ENVI-bizottság politikai frakciói közötti nézeteltérésekre, amelyek valószínűleg az egész Európai Parlamentre is jellemzőek. Az elmúlt hónapokban az európai politikai színtéren már nyilvánvalóvá vált, hogy a Zöld Megállapodásról, a klímapolitikáról, a biodiverzitásról és az élelmiszerbiztonságról szóló döntések nagy részét most már a Környezetvédelmi Bizottság készíti elő, és nem az AGRI mezőgazdasági bizottság vezető szerepe érvényesül.
A mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentőségét a mezőgazdasági ernyőszervezetek szerint konkrétabban kell kiemelni, különösen akkor, ha a klímaadaptáció és az üvegházhatású gázok csökkentése fenyegetést jelenthet. Az európai mezőgazdasági szövetkezetek szeretnék, ha kulcsszerepüket jobban elismernék.
Ezzel kapcsolatban Pekka Pesonen, a Copa és Cogeca főtitkára kiemelte: „1990 óta a mezőgazdasági ágazat az egyik legjelentősebb tiszta üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést érte el 20 százalékos csökkenéssel. Az európai mezőgazdasági közösség folyamatosan változó klimatikus körülményekhez való alkalmazkodási erőfeszítései, miközben biztosítják az élelmiszerbiztonságot és az ökoszisztéma szolgáltatásokat, fenntartható finanszírozást igényelnek, párhuzamosan a termelési módszerek folyamatos innovációjával.”
Ez a kijelentés utalt az uniós közös agrárpolitika (KAP) jövő évekre tervezett mezőgazdasági költségvetésének még mindig létező kritikáira. A jövő hét folyamán Brüsszelben tisztázódik, hogy az Európai Parlament elfogadja-e a többéves pénzügyi keretet, amelyet a júliusi EU-csúcson a kormányfők és az Európai Bizottság megállapodtak. Az EP úgy ítéli meg, hogy túl sok megszorítás történt ezen a költségvetésen, és további 110 milliárd eurót szeretne hozzáadni a jövőorientált innováció támogatására.
Ezenkívül az Európai Parlament egyáltalán nem elégedett azzal, hogy az állam- és kormányfők még mindig nem döntötték el hivatalosan, hogy az EU saját bevételeinek növelése érdekében új adókat vethet ki. Annak érdekében, hogy a jövőben vissza lehessen fizetni a gazdasági koronavírus-helyreállítási alap százmilliárdjait, mindenképpen szükséges extra forrásokat biztosítani.
Az Európai Parlament szeretné, ha az EU ezután saját bevételeinek előteremtésére jogosult lenne, és nem függene továbbra is teljes mértékben az EU-tagállamok „pénzügyi jóindulatától”.