A február 20-i brüsszeli különleges uniós csúcs előtt az Európai Parlament világossá tette az európai kormányfők számára, hogy legalább milyen feltételeknek kell megfelelnie az EU többéves költségvetésének. Mindenképpen új bevételeket kell bevonni. Sőt, Strasbourg azzal fenyeget, hogy a kormányfők költségvetési terveire nemet szavaz.
Az EU-elnök, Michel rendkívüli csúcstalálkozóra hívta Brüsszelbe a miniszterelnököket és államfőket, mert a bevételről és kiadásokról szóló nagy nézeteltérések veszélyeztetik az EU működését 2021-től.
Még nem világos, hogy a csúcs egy, két vagy három napig tart-e majd. Michel elmondta, hogy mindenképpen egyetértésnek kell létrejönnie az uniós vezetők között. Jelenleg még nem fogtak össze közös álláspontban. Ausztria már fenyegetőzött azzal, hogy minden további emelés ellen szavaz.
Az Európai Parlament 2018 novemberében már elfogadta álláspontját a pénzügyi keretekről. Ez nagy vonalakban azt jelenti, hogy az EU-nak meg kell határoznia, mit akar tenni, a feladatkörnek és a politikának kell vezető szerepet kapnia, és ennek megfelelőek a kiadások. Ezzel a megközelítéssel az Európai Bizottság is nagyjából egyetért. Brüsszelben és Strasbourgban sok kritika érte azokat a kormányfőket és minisztereket, akik kizárólag pénzről beszélnek.
Példaként említik az államfők felhívását, amelyek szerint sürgősen 10 000 további vám- és rendőrnek kellene állomásoznia az európai határoknál az illegális bevándorlás megakadályozására, ám az ezt követő pénzügyminiszterek nem szánnak erre forrásokat. Ugyanez vonatkozik az éghajlat-politikára: mindenki úgy véli, hogy mihamarabb kell cselekedni, de a spórolós uniós országok láthatóan nem szánnak rá pénzt.
Az Európai Parlament tagjai ma ismét a 2021-2027 közötti ambiciózus többéves pénzügyi keretért (MFK) fognak lobbizni. Ezen költségvetésnek elegendő pénzt kell felszabadítania nem csak a meglévő feladatokra és tevékenységekre, hanem fontos új területekre is, mint az éghajlatvédelem, kutatás, digitalizáció, fiatalok foglalkoztatásának támogatása, illetve a kis- és középvállalkozások segítése. Eközben a meglévő uniós támogatásoknak a vidéki közösségek, gazdálkodók és kevésbé fejlett régiók számára érintetlenül kell megmaradniuk.
Az Európai Parlament követelésének központi eleme, hogy a többéves költségvetés minimum "új bevételeket" kell, hogy tartalmazzon. Egy ideje már szó van az EU-n belüli visszaváltható műanyag palackok betétdíjának bevezetéséről. Ezt néhány miniszter ellenez, mivel az ő országaikban a kereskedők és az iparágak nem támogatják az intézkedést.
Az EU-n belül szó van egyfajta internetes/hirdetési adó bevezetéséről is. Ezzel kapcsolatban néhány ország még ellenzi a javaslatot, tartva az amerikai válaszlépésektől. Emellett vitatott a büntetésként szolgáló szankció az euróbarát uniós országok számára. Tervek vannak arra, hogy egyes uniós országoktól (például Lengyelország és Magyarország) vonjanak vissza támogatásokat, ha nem tartják be az uniós magatartási szabályokat.
Az ilyen új bevételi forrásokat "adóknak" tekintik, és az uniós szabályok szerint ezekről egyhangú döntést kell hozni a miniszterelnökök és miniszterek között. Az Európai Parlamentben az ilyen jelentős döntések egyszerű többséggel elfogadhatók.
A holland PvdA-s európai parlamenti képviselő, Paul Tang azt mondta a plenáris vita előestéjén, hogy a szociáldemokraták számára egy modern és hatékony költségvetés fontosabb, mint egy önkényes szám. Szerinte a holland miniszterelnök, Mark Rutte és az osztrák kancellár, Sebastian Kurz merev álláspontja, amely makacsul ragaszkodik a legfeljebb 1,00%-os plafonhoz, akadályozza a haladást.
Más európai frakciók is bírálták azokat a pénzügyi akadályokat, amelyeket eddig néhány tehetősebb Nyugat-európai ország állított. A holland EP-képviselő, Bas Eickhout (Zöldek) ezt úgy jellemezte: "filléres okosság, de fontokban fizetős butaság" („Penny wise, Pound foolish”).