Az Európai Parlament döntését elsöprő többséggel fogadták el: 518 képviselő szavazott mellette, 56 ellene, és 61 tartózkodott. A hitel célja az ország energia-infrastruktúrájának és védelmének megerősítése.
A döntés illeszkedik az EU szélesebb körű vitájába Ukrajna újjáépítéséért vállalt felelősségről és annak lehetőségéről, hogy a pénzügyi terheket részben a károkozóra, Oroszországra hárítsák. Ebben az esetben az orosz Központi Bank eszközeiről van szó. Ezek az összegek Ukrajnához kerülnek, amelyekből az EU és más G7-partnerek hitele visszafizethető.
Körülbelül 210 milliárd euró értékű az orosz Központi Bank eszközei közül az EU-ban zárolt vagyon. Ez az összeg fagyasztva marad az 2022 februári orosz ukrajnai invázió után bevezetett szankciók értelmében.
Az EU tagállamai úgy döntöttek, hogy az eszközökből származó hasznot (= bankszámlákon keletkező kamatot) elkülönítik. Ezt a segítséget és az Ukrajna újjáépítését szolgálja majd. Azonban az országnak meg kell felelnie bizonyos EU feltételeknek, mint a demokrácia erősítése, a demokratikus jogállamiság fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása. Ezek a feltételek még megállapodásban kerülnek rögzítésre.
Ukrajna bátor ellenállását folytatja az orosz agresszióval szemben – mondta a jelentéstevő és európai parlamenti képviselő, Karin Karlsbro. Méltatta az országot „bátor polgáraiért, akik nem csupán saját létükért és szabadságukért harcolnak, hanem mindannyiunk számára védelmezik a demokráciát, az emberi jogokat, a szabadságot és a nemzetközi jogot”. A bajban lévő országnak sürgős pénzügyi támogatásra van szüksége – tette hozzá a svéd képviselő.
„Oroszországnak meg kell fizetnie azért, hogy megtámadta az ukránokat, és brutálisan lerombolta az ország infrastrukturáját, városait, falvait és otthonait.” Karlsbro hozzátette: „Az Ukrajna újjáépítésének terhét azok viselik majd, akik felelősek a pusztításért, vagyis Oroszország.”