Az Európai Unióban élő haszonállatok sorsa csak a gazdákkal együtt javítható, nem nélkülük. Az állatjólét javítása elsősorban jobb jogszabályokon és azok szigorúbb betartásán keresztül valósítható meg az uniós országokban – ezt hangoztatta Jérémy Decerle, a francia liberális európai parlamenti képviselő az állatjóléti helyzet éves értékelése során.
Az állatjóléti európai normák a világ legszigorúbbjai közé tartoznak. „Azt szeretnénk, hogy más országok is álljanak át állatbarátabb szabályokra. Nem exportálhatjuk az állatokat érintő szenvedést azzal, hogy a mi szabályainkat folyton szigorítjuk. Többet érünk el, ha harmonizáljuk az országok nemzeti szabályait, és összehangoljuk azokat” – érvelt Decerle.
Rámutatott arra, hogy az „állatok szenvedése” egyre több figyelmet kap a társadalomban, a legszélesebb értelemben. Nem csak a dél-európai kóbor kutyák vagy a kelet-európai bántalmazott ökrök sorsa érdekes, hanem az is, hogyan szállítják a vágóállatokat vagy milyen méretűek a ketrecek és ólak.
A jelentéstevő szerint Strasbourg politikusainak nem szabad sem lehajtott fejű csendes hallgatósággá válniuk, sem a fanatikusok táborához tartozniuk, akik csak beavatkozni akarnak.
496 szavazattal 140 ellenében elfogadott határozat világosabb uniós állatjóléti szabályokat szorgalmaz, amelyek kevesebb értelmezési lehetőséget hagynak. A jogszabályokat egyenesen és teljes körűen kell alkalmazni minden uniós országban.
A jelentéstevő burkoltan megfogalmazta azt a gyakori kritikát, miszerint különösen a közép- és kelet-európai vidéki területeken a hatóságok szinte alig látnak rá a haszonállatok kezelésére. Sok uniós országnak továbbá még korlátozott és nehezen működő ellenőrző szolgálatai vannak.
A meglévő szabályok ésszerű kiterjesztéseként az éves jelentés javasolja, hogy több állatfaj tartozzon a „haszonállatok” fogalma alá. Ez még nem egységes az unióban. Sok állatfajra, köztük tehenekre, juhokra és pulykákra egyáltalán nem vonatkoznak speciális védelmi szabályok. Decerle jelentéstevő az állatjóléti címke bevezetését is szorgalmazza az élelmiszereken. „A vásárló a szupermarketben tudni szeretné, mit tartalmaz az élelmiszer, és honnan származik.”
„Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament többsége már most elhatárolódik a túlzottan drasztikus, érzelmeken alapuló uniós intézkedésektől” – mondta Bert-Jan Ruissen, holland EP-képviselő (SGP).
Az Állatpárt másként gondolja. „Sajnos elsősorban gazdasági érdekek játszottak szerepet. A megvalósítási jelentés szinte alig foglalkozik a jelenlegi állatjóléti törvények problémáival” – nyilatkozta Anja Hazekamp európai parlamenti képviselő. Az Állatpárt ezért ellenezte a megvalósítási jelentést, és alternatív saját javaslatot nyújtott be.