Az európai parlamenti választásokat 2024-től nem négy különböző napon, hanem egy fix napon kellene megtartani: május 9-én. Ezt az Európai Parlament javasolta.
Az EP azt is szeretné, ha a szavazók két szavazatot adhatnának le: egyet egy nemzeti jelöltre és egyet egy másik EU-országból érkező jelöltre. Az uniós politikusok azt is akarják, hogy újra megvizsgálják a transznacionális, egész Európára kiterjedő listavezetői rendszert.
Ennek értelmében egy korlátozott számú európai parlamenti képviselő (28) közvetlenül az összes uniós állampolgár által választható lenne. Jelenleg az EP-képviselők csak nemzeti listákon keresztül választhatók meg. Ezzel a transznacionális listákkal az EP nagyobb mértékben kíván pan-európai választásokat létrehozni.
Emellett május 9-én, azaz „Európa Napján”, be is mutatják az „Európa jövőjéről szóló konferencia” rendezvényein összegyűjtött javaslatokat, amelyek között sok ajánlás szerepel az európai demokrácia megerősítésére.
Az előző, 2019-es választásokon egyes országokból egyetlen nő sem került be az Európai Parlamentbe. Ezért az EP kötelező „gyorskapcsoló-rendszert” szeretne, amelyben a férfiak és nők a választási listákon felváltva szerepelnek.
Egy másik ötlet kvóták bevezetése, hogy a nem bináris személyek jogai is tiszteletben legyenek tartva. Emellett lehetővé kell tenni a levélszavazást is. Az EP azt is szeretné, ha a 18 évesek minden tagállamban jelöltként indulhatnának.
Az európai választási listák csökkentik az állampolgárok és az uniós intézmények közötti szakadékot, mondják. Így a választók közvetlenül szavazhatnának olyan jelöltekre, akik az Európai Bizottság elnöki posztjára pályáznak.
A holland SGP és CU rossz ötletnek tartja, hogy 2024-ben, az Angyalfölbocsátás ünnepén szavazzanak. A jelentés május 9-én, csütörtökön tartandó választást javasol, amelyet valóban „Európa napjának” neveznek.

