Ennek a társfelelősségnek a megvalósítására az Európai Parlament elkészítette az új, „megfelelő gondosságról” szóló irányelvet. A vállalatoknak legalábbis a lehető legjobban korlátozniuk vagy meg kell akadályozniuk az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Az emberi jogok területén ez többek között a rabszolgaságra, a gyermekmunka és a munkakizsákmányolásra vonatkozik. Ami a környezetvédelem kérdéseit illeti, ide tartozik a szennyezés, a biodiverzitás csökkenése, valamint a természeti örökség megőrzése.
Az új szabályok azoknak a vállalatoknak és anyavállalatoknak lesznek érvényesek, amelyeknek az EU-n belül vagy kívül több mint ezer alkalmazottjuk van és a globális árbevételük meghaladja a 450 millió eurót. Ezeknek a cégeknek gondosabb irányítási politikát kell kidolgozniuk és megfelelő beruházásokat kell végrehajtaniuk.
Ezen kívül a vállalatoknak átmeneti tervet kell készíteniük üzleti modelljük módosítására a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, amely szerint a Föld hőmérséklet-növekedése nem haladhatja meg a két fokot. Alapvető célnak nagyjából 1,5 fokos felmelegedés elkerülését tekintik.
Az új szabályok megsértői bírságokat kockáztatnak, például nyilvános megszégyenítést („naming and shaming”) vagy akár a globális árbevétel 5 százalékáig terjedő pénzbírságot. Az Európai Bizottság EU-s szintű felügyeleti hatóságok hálózatát hozza létre az együttműködés támogatása érdekében.
A holland európai parlamenti képviselő, Lara Wolters (PvdA) a javaslat egyik társ-szerzője volt. Wolters szerint az új törvény nehezen kivívott kompromisszum eredménye és éveken át tartó nehéz tárgyalások gyümölcse. Büszke a elfogadott irányelvekre, amelyeket „a felelős vállalkozás egy mérföldkövének” és „jelentős lépésnek az emberi kihasználás és a bolygó kizsákmányolásának megállításához a felelőtlen vállalatok ellen” tart.