Tizenkét EU-tagállam, köztük Belgium, Franciaország, Németország és Hollandia, nemrég közös levélben szólították fel az Európai Bizottságot, hogy a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) hatásköreit használja fel az európai választások integritásának védelmére. Kiemelik a külföldi beavatkozás elleni sürgős és közös fellépés szükségességét.
Az új parlamenti bizottság nemcsak a külföldi nagyhatalmak álcázott propagandájára fog összpontosítani, hanem az anonim közösségi média-fiókok által szponzorált álhírek terjesztésére is. Az ilyen tevékenységek közvetlen fenyegetést jelentenek az EU-tagállamok stabilitására és szuverenitására.
Egy nemrégiben történt példa erre a fajta beavatkozásra a romániai elnökválasztás. Decemberben a bukaresti Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a választás első fordulóját orosz befolyásolás gyanúja miatt, amit a TikTok platformon keresztül követtek el. Ez az eset hangsúlyozza a külföldi beavatkozással szembeni intézkedések sürgősségét.
Grúziában is aggodalmak vannak az oroszbarát beavatkozással kapcsolatban. Noha ez az ország még nem teljes jogú EU-tagállam, szoros kapcsolatok fűzik az EU-hoz, és az ilyen befolyásolási kísérletek aggályosak a régió demokratikus folyamataira nézve.
A Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) egy nemrég bevezetett uniós jogszabály, amely nagy közösségi médiaplatformokat, mint például a Facebook és az X (korábban Twitter), kötelez arra, hogy mérgező tartalmakat moderáljanak és eltávolítsanak. Elmulasztásuk esetén akár az éves globális forgalmuk 6%-áig terjedő bírságot szabhatnak ki. A DSA így fontos eszközt biztosít a dezinformáció és a külföldi beavatkozás terjedésének visszaszorítására.
Az új parlamenti bizottság szorosan együttműködik majd az Európai Bizottsággal és az EU-tagállamokkal ezen fenyegetések elleni fellépés érdekében. A külföldi beavatkozás elleni küzdelem mellett a bizottság figyelmet fordít az olyan belső fenyegetésekre is, mint a belső szereplők által terjesztett dezinformáció.