Brit vállalatok szeretnének részt venni az Európai Unióval kötendő új kereskedelmi megállapodás tárgyalásaiban. Ezt az Egyesült Királyság legnagyobb munkaadói szervezete közölte, reagálva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a brit miniszterelnökkel, Boris Johnsonnal folytatott nemrégiben lezajlott megbeszélésére.
Brüsszel azt mondja, hogy az elkövetkező tizenegy hónapban lehetetlen lesz teljes körű kereskedelmi megállapodást kötni. Johnson kijelentette, hogy „valószínű”, hogy az év végére egy jelentős kereskedelmi megállapodás születik, bár felkészülnek arra az esetre is, ha ez esetleg nem sikerül.
Az egyik vita tárgya a halászat. A britek azt szeretnék, hogy a dán, német és holland halászok kishajói az Egyesült Királyság uniós kilépését követően (2020. december 31.) azonnal hagyják el az új brit halászati vizeket.
Úgy tudni, hogy Michel Barnier, az EU tárgyalója már jelezte Londonnak, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni az unióval átfogó, általános kereskedelmi megállapodásról, ha előbb, már az elkövetkező hónapokban „újra porolják le a halászati megállapodást”. A briteknek azt is el kell fogadniuk, hogy valamennyi gazdasági tevékenység esetében az „egyenlő versenyfeltételek” elve érvényesüljön.
Végül az Egyesült Királyság engedélyezheti az EU-s halászhajóflották számára a hozzáférést brit vizekhez cserébe a szárazföldi pénzügyi tranzakciókra vonatkozó előnyös feltételekért – mondta Philip Hogan EU-s kereskedelmi biztos. Az ír biztos kulcsszereplő lesz a következő Brexit-tárgyalási körben. Javaslata valószínűleg felbőszíti majd a brexitpártiakat, akik a halászati jogokat a brit szuverenitás fontos részének tekintik annak ellenére, hogy a halászatnak marginális szerepe van a brit gazdaságban, alig tizenketted százalékát teszi ki az Egyesült Királyság nemzeti bruttó termékének.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint „nagyszerű új kapcsolatot” építenek az EU-val, és nagyon bízik a sikerben. A vállalkozók arra kérik a brit kormányt, hogy „szorosan” működjön együtt az üzleti szektorral. A CBI szerint a vállalatoknak a tárgyalások minden szakaszában részt kell venniük. A szervezet már előkészítő munkát végzett, és több lehetséges kereskedelmi megállapodás-modellt is kidolgozott.
A vállalkozók legnagyobb félelme, hogy az év végén hirtelen megszakadhat a kereskedelmi kapcsolat az EU-val (no-deal Brexit). Ez akkor következhet be, ha addigra még nem kötöttek kereskedelmi megállapodást, és nem hosszabbítják meg az átmeneti időszakot.
Az Egyesült Királyság várhatóan január 31-én lép ki az EU-ból, ugyanakkor az év végéig továbbra is kötelezett marad az európai törvények és előírások betartására. Johnson már jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani az átmeneti időszakot.
Az Európai Parlament Strasbourgban egy nem kötelező érvényű tervezetében arra szólította fel az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy ne fogadják el a Brexit-megállapodást addig, amíg nem biztosítják az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok minden jogát. Az uniós országok az EU-ban élő és dolgozó britek számára már garantálták, hogy a Brexit után is megőrzik jelenlegi jogaikat. A brit kormány azonban még nem nyújtott hasonló garanciákat az uniós polgároknak.
Ennek következtében az uniós polgárok elveszíthetik szavazati jogukat az Egyesült Királyságban, ha nem regisztrálják magukat bevándorlóként. Európaiak egyes társadalombiztosítási jogoktól, mint a lakhatás vagy egészségügyi költségek támogatása is eleshetnek. A határozatot szerdán szavazzák meg Strasbourgban. Az Európai Parlament – az EU Tanácsa és az Európai Bizottság mellett – az egyik három uniós intézmény, amelynek jóvá kell hagynia a Brexit-megállapodást.
Az Egyesült Királyság euroszkeptikus politikusa, Nigel Farage az Európai Parlament aggályait és kifogásait utolsó kísérletnek minősítette arra, hogy megakadályozzák a brit kilépést az EU-ból. A végső szavazásra január 29-én kerül sor az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.