A szabályok enyhítésének célja, hogy fejlesztett, az éghajlatváltozással szemben ellenálló növényfajták állíthatók elő, melyek kártevőknek is ellenállnak, magasabb hozamot adnak, és kevesebb műtrágyát, valamint növényvédő szert igényelnek. Ez segítheti az élelmiszerrendszer fenntarthatóságát és ellenálló képességét, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy a termények és mezőgazdasági termékek kevésbé romoljanak meg.
A 307 igen, 263 nem szavazattal (és 41 tartózkodás mellett) az Európai Parlament engedélyezte, hogy bizonyos élelmiszernövényeket (NGT1) a Crispr-cas ún. „ollótechnikával” szerkeszthessenek. Más növényekre (NGT2) viszont ez még nem vonatkozik. Több mint 150, a több mint 700 európai parlamenti képviselő közül nem volt jelen Strasbourgban vagy nem vett részt a szavazáson.
Az Európai Parlament véleménye szerint az ilyen új genetikai technikákkal szerkesztett növényeket tartalmazó élelmiszerek kívül kell maradniuk a biotermékek láncán. Ezért az uniós politikusok úgy vélik, hogy az ilyen GMO kezelést fel kell tüntetni a címkéken. Emellett tilalmat szeretnének a szabadalmi kérelmekkel és megadásokkal kapcsolatban az ilyen „új” élelmiszerek esetén.
E két utolsó álláspont miatt még nem világos, hogy az új szabályok mikor léphetnek hatályba, mert több uniós tagállam szélesebb körű szabályozást szeretne. Egyesek az NGT1 és NGT2 közötti különbség eltörlését is javasolják. Hamarosan a 26 mezőgazdasági miniszternek kell minősített többséggel dönteniük, majd a parlamenttel közös álláspont kialakításáról kell tárgyalniuk.
Az ellenzők aggodalommal töltik el, hogy géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelés nélkül kerülhetnek a környezetbe és az ételeinkbe. „A biotechnológiai ipar mindent megtett azért, hogy eltörölje a géntechnikára vonatkozó szabályokat. Nagyon aggasztó, hogy a multinacionális lobbi győz Brüsszelben” – mondta Anja Hazekamp európai parlamenti képviselő és társtárgyaló (Állatvédelmi Párt).
Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy a címkén fel legyen tüntetve a "új genomikai technikák" jelzés. A fogyasztók számára fontos a választás lehetősége: joguk van eldönteni, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem – mondta Hazekamp.
A biotermékek előállítóinak szintén döntő fontosságú a választási szabadság. A holland Képviselőház nemrégiben egy indítványában felkérte Piet Adema (Mezőgazdaság, Természet és Élelmiszerminőség) holland minisztert, gondoskodjon a fogyasztók választási szabadságáról, és arról, hogy a biológiai ágazat géntechnológia-mentes maradhasson.
A holland VVD európai parlamenti képviselője, Jan Huitema elégedett az előterjesztés elfogadásával. Úgy nevezte, hogy ez egy döntés, amely épp a megfelelő időben született meg. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ösztönös érzések alapján zárjunk ki új innovációkat. Az új nemesítési technikákkal visszaállíthatjuk növényeink természetes védekező mechanizmusait, például a burgonyánál és a gabonaféléknél.
A világ más részei már alkalmazzák az ilyen új nemesítési technikákat, míg Európa lemaradt a szigorú GMO-szabályozás miatt.”