Az Európai Parlament "előzetes figyelmeztetést" küldött a 27 mezőgazdasági miniszternek és az Európai Bizottságnak, miszerint ragaszkodik a glifozát alapú növényvédő szerek tiltásához. Az EP-képviselők nem akarják, hogy a használatát 2023-tól ismét engedélyezzék, amint azt több EU-tagállam támogatja.
Ez a hónap későbbi részében várhatóan megjelenik egy négy országra kiterjedő tanulmány a kémiai növényvédő szerek használatáról, melynek elkészítésében Franciaország, Svédország, Magyarország és Hollandia is részt vett. Attól tartanak, hogy ismét elhúzódó viták alakulnak ki az ellenzők és támogatóik között, vagy további halasztások és elodázások következnek majd.
Egy széles körben támogatott állásfoglalásban a biodiverzitás védelméről (515 igen, 90 nem, 86 tartózkodás) az Európai Parlament ismét sürgeti, hogy sürgősen vizsgálják felül az EU „megporzók” kezdeményezését. Ennek célja a megporzók (méhpusztulás) visszaesésének megakadályozása kell, hogy legyen.
Az EP-képviselők hangsúlyozzák azt is, hogy a gazdálkodóknak környezetbarát növényvédő szerekre van szükségük a peszticidek használatának csökkentése érdekében. Ezt a szándékot megerősítendő, az EP tagjai egy európai biodiverzitási törvényért szállnak síkra, amely hasonló az európai klímatörvényhez.
Ezen felül egy „Párizsi Egyezményhez” hasonló biodiverzitási egyezmény létrehozását javasolják az idei októberi ENSZ-konferencián. Ezen a konferencián tűzik ki a globális prioritásokat a biodiverzitás terén 2030-ig és azután.
Az EP-képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy az EU nem érte el a 2020-ra kitűzött biodiverzitási célokat. Bár az EU-nak már a világ legnagyobb védett terület-hálózata áll rendelkezésére, az uniós politikusok megismétlik korábbi felhívásukat, hogy legkésőbb 2030-ig legalább 30%-át az európai szárazföldi és tengeri területeknek védett övezetként jelöljék ki.