Az Európai Parlament betekintést nyerhet egy, az Európai határőrök, a Frontex erőszakos fellépéséről szóló jelentésbe, de azt nem hozhatja nyilvánosságra. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nemrég egy romboló jelentést készített a Frontexről. Ez májusban vezetett a korábbi Frontex-igazgató, Fabrice Leggeri lemondásához.
A Frontex (a francia Frontières extérieures, vagyis „külső határok” rövidítése) az érvényes dokumentumok nélküli migránsokkal szembeni fellépése miatt kap kritikákat. Már 2011-ben az Emberi Jogok Figyelője (Human Rights Watch) a Frontexet bűnrészessé tette az emberi jogok megsértésében. A Frontex a görög–török határon migránsokat adott át a görög hatóságoknak, akik túlzsúfolt fogvatartási központokba helyezték őket.
A koronavírus-járvány kezdete óta az erőszakos migránsvisszatartás legalább 2000 ember életébe került, írja a The Guardian. Összesen legalább 40 000 migránst toltak vissza az európai határokról, gyakran erőszakkal. A Frontex segíti az uniós országokat az ilyen „visszakényszerítésekben”.
A holland Zöld Baloldal európai parlamenti képviselője, Tineke Strik fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament végre betekintést kapjon a vizsgálatba. „De az igazi, nyilvános elszámoltathatóság érdekében a jelentést is nyilvánosságra kell hozni. Az európaiaknak joguk van tudni, hogyan vett részt a Frontex az emberi jogok megsértésében, és miként történt ez.”
Strik ezért közzétételi kérelmet nyújtott be. Ha a Frontex ezt megtagadná, Strik hivatalos panaszt nyújt be az Európai Ombudsmannál, aki kivizsgálja, hogy az adatvédelmi titoktartás indokolt-e. „Ha azt akarjuk, hogy a Frontex rendeltetésszerűen működjön, világossá kell tenni, hol hibázott korábban, és ki volt felelős ezért” – tette hozzá Strik.
2021-ben az Európai Parlament Strik vezetésével egy vizsgálóbizottság is kutatta a Frontex tevékenységét. A bizottság akkor arra a következtetésre jutott, hogy a Frontex vezetése figyelmen kívül hagyta a visszakényszerítések bizonyítékait, és egyes esetekben még megpróbálta azokat eltitkolni.