Az Európai Parlament felhívta az Európai Bizottságot és az EU-tagállamokat, hogy több figyelmet és pénzt fordítsanak a vidék modernizációjára. Bár az európai lakosság mindössze 30%-a él vidéken, az EU területének több mint háromnegyedét vidéki területként tartják számon.
Kedden elfogadott "saját" jelentésével, amelyet a portugál S&D politikus, Isabel Carvalhais készített, az Európai Parlament reagált az Európai Bizottság egy politikai irányelvére, amelyről az EP-képviselők úgy vélik, hogy „túl későn és túl keveset tett". Kifogásolják az Európai Bizottságot amiatt, hogy a pénzügyi többéves pénzügyi tervekben túl kevés konkrét terv található.
Bár sok vidéki lakos könnyen elérhető távolságban él városi területektől és szolgáltatásoktól, több tízmillió európai – főként közép- és kelet-európai uniós országokban – alig fér hozzá a szükséges szolgáltatásokhoz.
Az EU több milliárd eurót tartalékolt fel a Covid-19 járvány gazdasági káros következményeinek helyrehozására, de az Európai Parlament úgy véli, hogy ennek az összegnek nagyobb részét vidéki fejlesztési projektekre kell fordítani, többek között közművek, internet és tömegközlekedés kiépítésére.
A hosszú távú jövőképhez kapcsolódó jelentésben, amelyet 465 igen, 29 nem szavazattal, valamint 131 tartózkodással fogadtak el, az EP-képviselők azt mondják, hogy azonnal cselekedni kell egyértelmű és megvalósítható célokkal, mint például magasabb minimálbér, megfelelő munkakörülmények és több pénz a társadalmi integrációra.
Az elfogadott határozat rámutat arra is, hogy a vidéki területek elöregedése miatt egyre inkább fenyeget az elnéptelenedés, mivel sok fiatal és család a munka és a jövedelem miatt a városokba költözik.
Ez a mezőgazdasági szektorra is hatással van, ahol egyre több gazdálkodónak és állattartónak nincs utódja. Az elöregedés az egyik legnagyobb kihívás: minden 35 év alatti gazdálkodóra több mint hat, 65 évnél idősebb gazdálkodó jut.