Az Európai Parlament azt szeretné, ha több és szigorúbb szabály lépne életbe a szezonális munkások és az időszakosan foglalkoztatott munkavállalók kizsákmányolása ellen. Az EU új, specifikus iránymutatásokat készít a határokon átnyúló munkavállalók és az alvállalkozók számára. Németországban már dolgoznak egy ilyen törvényen.
Az EU-ban becslések szerint évente 800 000 és egymillió között mozog a szezonális munkavállalók száma, főként az élelmiszer-feldolgozó ágazatban: Olaszországban 370 000, Németországban 300 000, Franciaországban 276 000, Spanyolországban pedig 150 000.
Az Európai Parlament a szigorúbb követelésekkel a legutóbbi vádakra reagál, amelyekben a német húsiparban dolgozó kelet-európai mészárosok munkakörülményeivel és azzal kapcsolatban történő (kötelező) elhelyezésükkel kapcsolatos problémákat említik. Több ezer munkavállaló elkapta a koronavírust, és két hét karanténban kellett maradnia.
Hollandiában múlt héten jelent meg egy jelentés a holland húsfeldolgozó üzemek helyzetéről, amelyet egy bizottság készített, élén az egykori SP-képviselővel, Emile Roemerrel. „Minél hamarabb lehetetlenné kell tenni, hogy a munkáltató egyidejűleg a dolgozók bérbeadója is legyen. Ez a konstrukció nem kívánt függőségi viszonyt eredményez” – mondta egy FNV szóvivő.
„Ezek az emberek soha nem tudják, hogy hány órát dolgozhatnak adott napon az ügynökségüktől. Még ha kevés órát kapnak is, a teljes bérleti díjat meg kell fizetniük. Mivel a munkáltató a bértartozából vonja le a lakbért, így ilyen helyzetek alakulnak ki: dolgozó emberek, akiknek mégis élelmiszercsomagra van szükségük a túléléshez” – mondta az FNV.
A holland Munkaügyi Felügyelet múlt hétvégén leállította egy észak-brabanti spárgatermelő vállalat munkáját. A több tucat külföldi dolgozó már hat hete minden nap, hét nap héten át dolgozott spárgázásban, pedig joguk lett volna törvény által biztosított pihenőidőre. Emellett kiderült, hogy a spárgászok napi 8-tól akár 14 óráig is dolgozni kényszerültek. A 44 spárgázó lengyel és romániai munkaerő-migráns, akik a munkáltató által biztosított szálláson élnek.
Az ellenőrzés során azt is vizsgálták, hogy a munkakörülmények biztonságosak és egészségesek-e, valamint hogy a munkáltató a lehető legjobban megelőzi-e a Covid-19 fertőzés kockázatát a munkahelyen. A Felügyelet több ponton hiányosságokat talált a spárgatermelőnél, és kötelezte a működés javítására. Az SZW Felügyelet jelenleg további vizsgálatot folytat a minimálbér és a munkaidő-törvény betartásával kapcsolatban.
Az Európai Parlament azt is fontosnak tartja, hogy mielőbb felállítsák az Európai Munkaügyi Hatóságot (ELA). Ezt az EU-s szervet tavaly hozták létre, hogy kezelje a nemzetközi, határokon átnyúló közlekedési ágazat visszaéléseit. Az EU-tagállamoknak most növelniük kell munkaügyi felügyeleteik kapacitását. Az Európai Bizottság várhatóan hamarosan iránymutatásokat ad ki a határon átnyúló és szezonális munkavállalók jobb védelmére.
2018-ban a legtöbb határon átnyúló munkavállaló Lengyelországból Németországba ment (125 000 ember, közülük sokan az építőiparban dolgoztak), Franciaországból Luxemburgba (88 000), Németországból Luxemburgba (52 000), Szlovákiából Ausztriába (48 000, többségük nő, egészségügyben), valamint Franciaországból Belgiumba (46 000). A szezonális és határon átnyúló munkavállalók más EU-tagállamban dolgozhatnak az EU-n belüli szabad mozgáshoz való joguk alapján. Ilyen esetben a foglalkoztatás helye szerinti jogszabályok érvényesek. Körülbelül 1,3 millió ember az EU-ban más tagállamban él, mint ahol dolgozik.