A környezeti bűnözők elleni harc is tovább erősödik. Azok az emberek vagy vállalkozók, akik környezetvédelmi szabálysértést követnek el, ezentúl börtönbüntetést kapnak. A büntetés időtartama attól függ, hogy mennyire tartós, súlyos vagy visszafordíthatatlan a környezeti károsodás. A minősített bűncselekményekért nyolc év börtön vár, míg halálos kimenetelű jogsértések esetén a jövőben tíz év szabadságvesztés jár. Más elkövetett bűncselekmények esetében legfeljebb öt év börtönt szabnak ki.
Az aktualizált környezeti bűncselekmények listája többek között magában foglalja az illegális fakitermelést, hajózásból származó szennyezést és az uniós vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok megsértését. A minősített bűncselekmények közé tartoznak például a nagyméretű erdőtüzek vagy a jelentős lég-, víz- és talajszennyezés. Ezek többek között az ökoszisztémák pusztulásához vezetnek, hasonlóan az ekocídiumhoz. Fontos, hogy egyértelmű legyen: az elkövetők vagy környezetszennyezők tudatában voltak annak, hogy cselekményük (vagy mulasztásuk) szabályellenes volt, és ennek ellenére, szándékosan követték el azt.
A tárgyalópartner, Toine Manders (CDA) szerint az új uniós irányelv „dinamikus” jelleget kap, hogy lehetővé tegye az időközi módosításokat, sőt egyes esetekben a múltba visszatekintést is. Felhívta a figyelmet, hogy a környezeti bűnözés rendkívül gyorsan fejlődik, és egyre újabb technikákat, módszereket alkalmaz. Emellett az is elképzelhető, hogy látszólag „hétköznapi” üzleti tevékenységek is károsak lehetnek (az emberre vagy a környezetre nézve), így azok is büntetendők lehetnek.
„Eljött az ideje, hogy ezt a határokon átnyúló bűnözést uniós szinten is harcoljuk harmonizált és elrettentő szankciók útján” – mondta Manders. „Ezzel a megállapodással a számla a szennyezőkre hárul.” Továbbá fontos, hogy a szennyező vállalatok vezető tisztségviselői, valamint maguk a vállalatok is felelősségre legyenek vonhatók. „A gondossági kötelezettség bevezetésével már nincs helye, hogy engedélyek vagy joghézagok mögé bújjanak.”
Az uniós tagállamok ezentúl maguk dönthetnek arról, hogy eljárást indítanak-e olyan bűncselekmények ügyében, amelyeket nem a saját területükön követtek el. Ez azt is jelentheti, hogy az uniós tagállamok azokon a külső országokban elkövetett környezeti károkozások miatt is eljárhatnak, ahol a bűncselekmények történtek. Emellett az uniós országoknak szakosított képzést kell szervezniük rendőrök, bírák és ügyészek számára.