Az Európai Parlament jelentősen ki szeretné bővíteni és jövőbemutatóbbá kívánja tenni az Európai Bizottság élelmiszer-stratégiáját. Strasbourgban az európai parlamenti képviselők – kisebb eltérésekkel ugyan – néhány tucat módosító indítványt fogadtak el.
Egy, Anja Hazekamp holland európai parlamenti képviselő (PvdD) által jegyzett, 48 módosító indítványt tartalmazó jelentést, amelyet korábban az envi/agri bizottságok is jóváhagytak, változtatás nélkül fogadtak el. Egyetlen kiegészítés kivételével, amelyben ismételten kérték hatásvizsgálatok elvégzését.
Ennek eredményeként a gazdák számára a gazdától az asztalig élelmiszer-stratégia nagy részben kötelező jellegűvé válik. A végső szavazás szerdán tisztázza ezt. Emellett a nemzetközi kereskedelmi egyezményeket is módosítani kell, hogy elkerüljék a tisztességtelen importversenyt.
Az egyik szigorítás a növényvédő szerek és antibiotikumok használatának csökkentési célkitűzéseinek kötelezővé tétele, melyet Timmermans tavaly javasolt. Emellett az EU-támogatással a "vörös hús" fogyasztásának reklámozása sem engedélyezett többé.
Bár a most elfogadott módosító indítványok szigorítást jelentenek Timmermans klímaügyi biztosi illetve Kyriakides élelmiszerügyi biztos terveihez képest, nem várható, hogy az egész Európai Parlament szerdán teljesen elutasítja a szigorított változatot. Kommentárok szerint e lépéssel az Európai Parlament fontos előrelépést tett az európai agrárpolitika megújítása felé. Strasbourgban a folyosói beszélgetésekben váltópontként emlegetik ezt.
Így az Európai Parlament elfogadja az Európai Bizottság azon felhívását, hogy 2030-ra legalább az európai mezőgazdaság 25 százalékát biológiai gazdálkodássá kell alakítani (ez nem kötelező). Azonban előzetesen, mint más jogalkotási javaslatok esetén, pénzügyi következmények elemzését kell elkészíteni. Az ellenzők azon tiltakozását, hogy túl nagy bizonytalanság áll fenn, a többség nem támogatta.
Különösen az a többségi álláspont az Európai Parlamentben, mely szerint tíz éven belül legalább felével csökkenteni kell a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban, még jó néhány fejtörést okozhat az elkövetkező években. Ugyanakkor az a tény, hogy a klíma- és környezetvédelmi szempontok döntő szerepet kell hogy kapjanak az európai mezőgazdaságpolitikában, e szavazással jelentősen közelebb került.
Az uniós országok állatállományának méretéről a képviselők úgy fogalmaztak, hogy az állatállománynak „kevesebb kibocsátást” és „kevesebb földhasználatot” kell eredményeznie. Ilyen döntések néhány évvel ezelőtt még sok uniós országban meg sem vitathatók voltak.
Bár Timmermans és Kyriakides biztosoknak most konkrét jogalkotási javaslatokkal kell előállniuk, és ebben a mezőgazdasági minisztereknek is lesz beleszólásuk, mégis az a várakozás, hogy Wojciechowski Janusz mezőgazdasági biztos és az uniós agrárszervezetek alkalmazkodni fognak az új irányvonalhoz.
Az Európai Parlament ezeket a javaslatokat egy holland képviselő, Anja Hazekamp jegyzete alapján fogalmazta meg. Ez az Állatvédő Párt politikusa volt az EP társjelentéstevője ebben az ügyben. Mindössze öt szavazat különbséggel azt is elérte, hogy az Európai Parlament állást foglaljon az állatokról terjedő betegségek zoonózis veszélyeiről.
Egy európai politikus munkatársa a szavazás eredményét sikernek és meghatározó fordulópontnak tekintette; nem annyira a holland mezőgazdasági viszonyok, hanem főleg a közép- és kelet-európai agrárorientált országok számára.